Tűzoltók érkeztek szerdán délután a Markusovszky Egyetemi Oktatókórház sebészeti tömbjéhez. Sokan figyelték a tűzoltókat, de hamar elterjedt a hír, hogy nem tűz van, hanem méhraj befogásában segédkeznek.
A magasból mentő jármű némi nehézség árán tudott csak beállni a megfelelő pozícióba, mivel az átjáró utáni szökőkút miatt a hosszú jármű csak többszöri tolatással és külső segítők általi "centizéssel" jutott be a belső udvarba.
A helyszínre érkező méhészre mászóöv került, hogy biztonságosan rögzítsék az emelőkosárhoz a magasban végzett munka és a szerkezet mozgatásának idejére.
Az emelőkosarat irányító tűzoltó hálós méhészkalapot kapott, megelőzendő a méhszúrást.
A rovarok begyűjtése néhány perc alatt megtörtént, majd az épület előtt, elkerített helyen letett kaptárba kerültek.
A méhek miatt senki nem volt veszélyben. A méhész puszta kézzel gyűjtötte zsákba a rovarokat és ő is megúszta néhány szúrással.
A rovarok egy időre karanténba kerülnek, elkülönítve a többi méhcsaládtól.
Az anya képes a méhcsalád számának szaporítására és fenntartására. A kaptárt soha nem hagyja el csak életének elején, amikor bepárzik, illetve rosszabb esetben rajzáskor.
Az anya a viaszból készült méhsejtbe petézik, itt fejlődik a fiasítás. Naponta kb. 1500 petét képes rakni. Kétféle petét rak: megtermékenyítettet és megtermékenyítetlent. Előbbi a méhanya és a dolgozó méh kezdeti alakja, utóbbi a heréé. Az anya életében is pempőt fogyaszt, ez teszi lehetővé ezt az intenzitású petézést.
Angol elnevezésből eredően királynőnek hívják, valójában helytelenül, mert az anya nem uralkodó. Szerepe kizárólag a petézés, a család életében minden más fontos tevékenységet a dolgozó méhek végeznek.
