Ha megnézzük az uniós statisztikákat, kiderül, hogy nagyon sok mindenben el vagyunk az átlagtól.
Éppen ezért mindig öröm olyan adatokra bukkanni, amelyek azt bizonyítják, hogy bizonyos területen hazánk is felveszi a versenyt.
Ilyen például a focisták fizetése.
A Mfor.hu az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) nemrég kiadott üzleti jelentésére hivatkozva azt írja, átlagosan egy magyar focicsapat a 2018-as évben 5,3 millió eurót költött el fizetésekre.
Ez 1,7 milliárd forintot jelent, és a lap kis matematikával azt is kiszámolta, hogy
egy magyar focista az NBI-ben 2018-ban havi bruttó 3,3 millió forintért rúgta a bőrt.
Ez az akkori nemzetgazdasági átlagkeresetnek kereken a tízszerese.
Az adatok szerint 2018-ban 16 százalékkal emelkedtek a bérkiadások, ami önmagában is örvendetes, de még jobb hír, hogy szépen araszolunk felfelé a fizetési listán: amíg 2015-ben még csak 25. helyen voltunk a fizetési listán, most már sikerült felküzdeni magunkat a 21. helyre.
Besegített a politika
A lap szerint a fizetések megnövekedésében jelentős szerepe van annak, hogy 2017-ben életbe a fideszes Tiba István javaslata, mely szerint sportvállalkozások mentesülnek a sportoló bére után fizetendő ekho teljesítése alól.
A megtakarított milliárdokat a klubok így fizetésekre tudták fordítani.
Ráadásul 2018 végén újabb törvénymódosítás történt: megnövelték az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás felső határát, 250 millió forint éves juttatás helyett már 500 millióig lehet ezt az adózási formát választani.
Mindez azt jelenti, a sportoló magánszemély 15 százalékos ekhót fizet a bruttó béréből szemben a hagyományos adózás 33,5 százalékával. A sportvállalkozások pedig elméletileg 17,5 százalékot fizetne, ha nem mentesítették volna ezen kötelezettségtől.
Azaz jó esély van arra, hogy a magyar focistafizetések masszív növekedési üteme továbbra is megmarad.