Régóta van, de nem ősi találmány
Az emberiséggel nem egyidős az illemhely. Ugyanis, amíg nem volt állandó lakhelyünk, addig nem is volt szükség rá. Vagyis, amikor jött a szükség, akkor ami éppen ott volt (fa töve, bokor) - a szükséghely. Aztán a letelepedéssel együtt jött a WC is. Elsőre külön (még ma is mennyi, de mennyi udvari pottyantós van), aztán egyre közelebb a házhoz, végül házon belülre került.
A legkorábbi
A ma polgárháború sújtotta Szíriában - oly, sok minden más ősi kultúránkat gazdagító tárgy mellett - tárták fel a legősibb illemhelyet, amelyet kb. 5300 évesre saccoltak a régészek. Semmi extra, de mégis csak egy kicsi és külön bejáratú helyiség, agyagedényekkel. Utóbbi megmaradt még a múlt századig...
Vízöblítés
A vízöblítés fortélyára már rájöttek a mezopotámiaiak, az indiaiak és az egyiptomiak. Bár ezt még egyszerűen úgy oldották meg, hogy egy-egy patak vagy folyó felett végezték dolgukat. Így megszabadultak a salakanyagtól, és később nyertek egy kis trágyát. A görögöknél nem volt ilyen gond: mármint nem volt vízöblítés. Ebből a kultúrszórásból ők kimaradtak, volt is járvány bőven.
Nyilvánosan
Természetesen a rómaiaké a dicsőség. Fürdőzés, piálás, zabálás, közösségi élet. Pont a WC maradt volna ki? Közösségi latrinák üzemeltek Rómában, a probléma csak a WC-papírral volt. Igaz, még a papírt nem ismerték, úgyhogy egy szivacsot használtak! Nagy ötlet! Kár, hogy egy szivacsot használt mindenki. Mármint, hogy közöset.
Adózz, ha sz_KUKAC_rsz! Avagy a pénznek nincs szaga!
A történelem sokszor és sokféle adónemre ad példát. A fenti mondat volt a lényege a Vespasianus császár által bevezetett illemhelyadónak. Bár ezt nem a szükségét végző fizette, hanem az illemhelyet üzemeltető. Azóta tudjuk: a pénznek nincs szaga.
A sötét középkor - oda, ahova éppen jól esett!
Sötét volt, szó szerint. Ha voltak is utcák, köztük hagytak egy-egy szűk sikátort, és oda ürítettek. Ha sok eső volt, nem tartott sokáig a bűz. De csak, ha sok eső volt, mert egyébként... ja, és a paloták belsejében sem volt különb a helyzet. Még a napkirály, XIV. Lajos udvarában is egy-egy csarnok sarkában, avagy egy oszlop mögött végezték dolgukat. Újabb illatmotívumot adva hozzá a mosdatlan emberi test, az ételek, az állatok és egyebek szagának.
XVI. század: halleluja!
I. Erzsébet trónolhatott az első, maira nagyban hasonlító WC-n. Nem is volt számára kérdés, be is építtette a palotájába. Sokáig azonban főúri privilégium volt az angol WC: hiába tesztelte már az illemhelyet Bözsinéni a 16. század legvégén, csak háromszáz év múlva terjedt el igazán.
Turizmus
Utazás, turistáskodás, körutak nélkül ma nem használnánk a dupla nullát. Mert, ugye az analfabétizmust még nem sikerült felszámolni, így sok helyütt piktogramokat használnak. Ám a WC-knél van egy kivétel: két db 0 egymás mellé helyezésével jelzik, hogy itt bizony illemhely van.
Hogy miért?
Egy szállodai szobaszámozás miatt. Azt már nem tudni, hogy pontosan hol, de az Amerikai Egyesült Államokban épült egy kis szálloda nem több, mint kéttucatnyi szobával az 1800-as évek második félében. A tulaj szépen neki is állt, hogy beszámozza a lakokat. 1, 2, 3, és így tovább. (Bár, a 13-at kihagyta, de ez egy másik "szállodás" történet.)
Aztán, amikor a végéhez ért, látta, hogy az összes ajtón van szám, kivéve egyet: a mellékhelyiséget. Hülyén nézett volna ki, hogy az lesz a 25-ös, így inkább nullát, sőt, 00-t rakott rá. Nem is gondolva akkor még arra, hogy mennyi embertársának segít ezzel mielőbb arra a bizonyos helyre eljutni. Mert néha az a kérdésnyi idő is kellemetlen másodperceket tud okozni...
Hol van Szombathelyen?
A legtöbb Szombathelyre tévedő turista kifogása az, hogy alig-alig található nyilvános illemhely a városunkban. Mindössze kettő üzemel 2016-ban nyolcvanezres városunkban: a Fő téren és az Órásháznál.
