Mozi 40. - torta helyett Pszichés képorgiával

A negyven is kerek szám, nem csillog úgy, mint mondjuk a száz, de nekünk, utolsó mohikánoknak, akik szeretik a Savaria Mozit, ez is ünnep. Nagy szó, hogy egyáltalán létezik, hiszen közel távol nincs már pláza-független városi mozi.

Egy–egy ilyen szülinapozás állapotfelmérés is egyben: lakmuszpapírként mutatja, kinek mennyit számít az adott intézmény, aktuálisan ez az érett korba (mondom én, a legszebb korban) lépett városi üzemeltetésű mozi. Hiszen ott a plaza, ahol garmadával kínálják a filmeket, ha épp nincs kedvünk otthon DVD-t nézni, és szélesebb vásznú kikapcsolódásra kívánunk rá. Akkor meg minek Savaria Mozi?

Közönség a mozi 40-ik születésnapján
Ünneplők - Savaria Mozi 40.
Garai Antal Atom

Úri huncutságnak, nekünk, akik még szeretik, ha mozgókép nem csak és kizárólag elzsibbaszt, hanem néha átkapcsol. Vakablak, ami persze ugyanúgy nem vezet sehová, de a fény azért néha beszűrődik rajta. Azért, hogy legyen egyáltalán egy olyan hely, ahol esetenként az új európai filmek mellett levetítik például Bódy Gábor Nárcisz és Pszichéjét, ezt a megrázóan szép és döbbenetesen mainak tűnő fényorgiát.

Parais István
Garai Antal Atom

Csendesülős moziünnepen jártunk, a torta, a puccparádé és a pezsgős koccintás elmaradt, a sorokat többnyire a közép- és idősebb generáció és a szakma töltötte meg. Félháznyian lehettünk. Az Agora igazgatója, majd az alpolgármester, Lazáry Viktor köszöntött, hivatalosságot csak az alkalmi pulpitus elé kivezényelt tujasorban, és az öltönyökben éreztem. A megnyitók közvetlenül beszéltek - arról mit jelent nekik a mozi és a Savaria. Megtudhattuk például, hogy az alpolgármester, ha filmről van szó, mindenevő. Nem ragozom, ahogy azt sem, mennyire okosan vezette fel Fűzfa Balázs irodalomtörténész a Weöres Sándor ihlette Bódy Gábor alkotást.

Mayer Rudolf a vetítőgépnél
Garai Antal Atom

Aki jelen volt ezen a ázós-fázós csütörtök esti filmünnepen, örült az adalékoknak. Ezt sem ragoznám tovább, elemezték okosak eleget, hogy Bódy Gábor mozija az elmúlt harminc év alatt csöppet sem kopott meg, ekkora vásznon látni pedig tényleg frenetikus élmény. Le a kalappal, aki mind a három – egyenként egy-egy filmhosszúságú részt végigcsócsálta. Ehhez, teszem hozzá csendesen, húszévesnek vagy nyugdíjasnak, nem aktív negyvenesek kell lenni.

A Savaria históriája - így kezdődött 40 éve

A mai városi mozi elődjét, az egykori Sabaria Mozgót (a Malom és Király utca sarkán, a Távhő irodája helyén) tűzveszélyessé nyilvánították, és 1973. augusztus 17-én- dózerolták le, az utolsó előadás augusztus 17-ére esett. Az új Savara Mozi (szintén a Kőszegi utcában) közel 19 millió forintból épült, mintegy három évig építették, és 1973 augusztus 19-én Csajkovszkij „panorámafilmjével” avatták fel. Az üzem zökkenőkkel indult, például nem volt bent melegvíz.

Megújul a Savaria Mozi
Új életre készül a Savaria, 2010-ben, felújítás előtt
Jánosa Dávid Péter

A statisztikai adatok tanúsága szerint a hetvenes években még olyannyira népszerű volt a mozi, hogy a megye minden lakója egy évben legalább hatszor járt filmszínházban. A Vas megyei mozizás fénykora a hatvanas évekre esett, akkoriban 64 vetítőhely működött, szinte minden falu kultúrházában percegett egy vetítőgép.

1994. március 1-től a Savaria Moziüzemeltető és Szolgáltató Kft. vitte a Savaria Mozit, országos viszonylatban kiemelkedő nézőszámokat produkálva. (Egy kis színes adalék a közelmúlt mozi-történelméhez: 1987-ben 10 forintért, 1997-ben 70-90 forintért 2000 környékén 300-500 forintért válthattunk itt jegyet.)

Beázott a szombathelyi Savaria Mozi
40 év - képekben

Változó idők - megjelent a konkurencia

Az idők azonban hamar változtak, 2002 tavaszán Szombathelyen is megtelepedett a mozgóképi szórakoztatás góleme: a multiplex. Helyesebben miniplex (szakmailag hét teremtől minősíthető multiplexnek, ez viszont csak négytermes). Előre látható volt, érkezése megtörte az addig jól prosperáló városi mozi karrierjét. A Savariának már hónapokkal a nyitás előtt szembesülnie kellett azzal, hogy bár még nem is volt jelen a konkurencia, a forgalmazóktól egyszerűen nem kapott premier-kópiákat.

Karneváli felvonulás a levegőből
40 év - képekben
Mészáros Zsolt (www.legifelderites.hu)

A belvárosi filmszínház dacolva a csökkenő nézőszámmal, fokozatosan, állami apanázsból, városi segítséggel megújult. Maradt városi tulajdonban, pár éve beintegrálták az Agorába. Most a századik évfordulóra újra váltásra készül, jelenleg is zajlik az épület külső rekonstrukciója, 240 millió forintból. És ha a fenntartó közgyűlés is úgy akarja, a századik születésnapra, még idén digitális 3D-s technikával szerelik fel.

A szombathelyi mozik

Apolló 1910- 1925
Uránia 1911-1932
Kultur: 1913-1914
Sabaria Mozgó: 1928-1973
Savaria: 1973-
Béke: 1955-1983
Hemo: 1988- 1993
Örökmozgó Művészmozi: 1990- ?
Cinema City Savaria: 2002 -

A cikk megírásához Gál József: Az Apollótól a Savariáig (Szombathelyi mozitörténet) című 2000-ben megjelent könyvét (Szignatúra Nyomda és Kiadó Kft) használtuk, köszönet érte…
Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Kapcsolódó cikkeink

All in one - Mozit ünneplünk (egy nem akármilyen) filmmel

Az ötödik x-be lépő belvárosi filmszínház minden aktuálisat összekapcsol egy csütörtöki programba: évfordulós ünneplés Márton-időszakban, Weöres Sándorral és egy korszakos magyar film felújításával.

Száz éve már bazársor társult a szombathelyi mozihoz

Száz éves a szombathelyi mozizás, 1910 őszén nyílt meg Szombathely első mozgóképet vetítő arénája, az Apolló. Tudják hány filmszínház-épült a városban azóta, és ki hol üzemeltetett mozit?

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Kultúra