Utolsó idők
Az elsőfilmek minden erényét és sajnos hibáit is magán viseli Mátyássy Áron idei szemlén fődíjat kapott, Utolsó idők című alkotása. A drámai hangvételű darab amolyan
így jöttem, honnan jöttem, miből jöttem
moziként a hazai filmes térképen eddig nem igazán szereplő vidékre, az ukrán határ mellé kalauzolja el nézőjét. Hogy kevésbé fájjon, amit látunk, ezért a közelmúltba, 1997 nyarára helyezi cselekményét. Mert egyébiránt aki és ami feltűnik a filmben, az gyötrelmesen ismerős és kíméletlenül emlékeztet minketkáajrópai
slamposságunkra és félbalkáni primitívségünkre.Vadkelet, Észak-Balkán – Hungary
Anyjuk halála óta az autószerelő Iván egyedül gondozza fogyatékos nővérét, Esztert. Próbál talpon maradni, ezért beszáll a határmenti üzemanyagcsempész-bizniszbe. Ha nem is tudatosan, de igyekszik nem alámerülni a kisszerűség és öntudatlanság mocsarába. Ám az több csápjával is utána nyúl.
Egy falusi pultoslány barátnője elcsábítása miatt féltékeny, börtönviselt barát bosszúval fenyegeti. A környékbeli erdőn-mezőn együgyű nimfaként csatangoló Esztert ismeretlenek brutálisan megerőszakolják. Az arrogáns és szenvtelen nyomozók igazság-szolgáltatás helyett Iván viselt dolgait feszegetik. A fiúban a szerelmet felébresztő Ilus pedig az egyetemre elkerülve elkárhozott porfészeknek tartott falujával egyetemben Ivánt is elfelejteni látszik.
Még az ág is húzza
A fatális véletlen végül a fiú kezére játssza nővére meggyalázóit. A forgatókönyv kíméletlen logikája szerint pedig Iván rossz döntést hoz. Mi meg elgondolkodhatunk, hogy ebben a világban van-e egyáltalán a kárhozatból kivezető út? Mátyássy Áron filmje érzékletes képi világgal festi elénk a vidéki Magyarország nyomasztó atmoszféráját. Jellegzetes figurákkal és zsigerből ismerős magatartásmódokkal népesíti be a vásznat. Ennek ellenére sem katartikus a film hatása, aminek több, egyébként remekül eltalált motívum, karakter és sors kidolgozatlansága lehet a legfőbb oka.
A színészek és Máthé Tibor operatőr teljesítménye mellett hadd hívjam fel a figyelmet a téma és a helyszín választása miatt elsőre meglepő, de a film nyugtalanító atmoszférájának megteremtésében egyenrangú, jazz-alapú filmzenére ( Harcsa Veronika és Márkos Albert)! Magyar rögvalóság a Savaria Moziban.
Szuperbojz
Sajnos (vagy nem?) Kabay Barna új mozijáról már messze ennyi jót nem tudok elmondani. Jó lenne az írni, hogy tessék megnézni, mert remek színészek egész sora szerepel benne vicces szituációkban, rekeszizmokra veszélyes poénok sorozatát elővezetve! Hogy erőteljesen fiktív alapszituációját az alkotók csavaros meseszövéssel és izgalmasan hitelesítik a vetítési idő előre haladtával. De egyik kijelentésem sem lenne igaz. Azt leszámítva, hogy a Szuperbojz-ban valóban ott a magyar filmes színjátszás elitjének jelentős része: Bajor Imre, Gesztesi Károly, Kolovratnik Krisztián, Mucsi Zoltán, Kálloy Molnár Péter, Rudolf Péter, Kerekes Vica, Molnár Piroska, Haumann Péter, Scherer Péter és Szabó Győző.
Amíg a Föld kerek…
A valóban humoros dolgokra is képes Litkai Gergely által írt sztori szerint a Bajor által alakított, Amerikában sikeres Johnny G. visszatér egykori sikereinek terepére, Budapestre. Lánya unszolására megpróbálkozik a valamikori keményrocker szupercsapata újra színpadra állításával. Mindezt az ezredik búcsúkoncertek és a futószalagon gyártott média-gigasztárok hazájában! A filmből sajnálatos módon minden konfliktust és történetet kispóroltak az alkotók: így nem tudjuk meg igazán, hogy az öreg zenészek egymás és saját dugába dőlése miért csak a filmidő végére, miért nem azonnal következik be.
Akkor ugyanis nem kellene kínosan feszengenünk majd másfél órán keresztül, hogy rájöjjünk a nagy titokra: nevezetesen hogy miért is volt szükség ennek a közönségfilmnek csúfolt, de valójában a közönséget cinikusan lenéző hakniprodukciónak a megszületésére? Amit városunk moziszerető közönsége egyszerre mindkét filmszínház vásznán is élvezhet. Vagy elkerülhet…