Magyarország 2007. december 21-én csatlakozott a schengeni térséghez. Ezért az összes szárazföldi határszakaszán, amely az Európai Unió más tagállamaival közös, megszűnt az állandó határellenőrzés. (A légi határokon az ellenőrzés 2008. március 30-án szűnt meg.)
Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy gyorsabban, egyszerűbben, útlevélellenőrzés nélkül lehetett belépni Ausztriába, Szlovéniába, Szlovákiába és onnan ugyanígy lehetett visszatérni Magyarországra. Ezzel egyidőben a nem schengeni határokon szigorították a határellenőrzést.
A határátkelők beton útakadályait és az útlevél ellenőrző fülkék többségét is elszállították.
Múltidéző képgalériánkban a bucsui és a kőszegi határátkelőkről mutatunk néhány képet ezekből a napokból.
A Magyar Köztársaság Határőrsége, mint önálló szervezet másfél héttel később, 2008. január 1-jén szűnt meg, amikor a rendőrség szervezeti keretei közé olvadt. Ezzel a határőrizeti feladatokat a rendőrség vette át.
A bucsu határátkelő 2024-ben:
A schengeni térség az európai projekt egyik fő vívmánya. Kormányközi projektként indult 1985-ben öt uniós ország – Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg – részvételével, és fokozatosan bővült, mígnem a világ legnagyobb olyan térségévé nőtte ki magát, amelyen belül szabadon lehet utazni.
Schengen egy kis luxemburgi falu neve, amely Németország és Franciaország határán fekszik, és 1985-ben, illetve 1990-ben itt írták alá a Schengeni Megállapodást, majd a Schengeni Egyezményt.
A belső határellenőrzések nélküli térséghez tartozás azt jelenti, hogy az országok:
A schengeni térségre vonatkozó szabályokat az ún. Schengeni határellenőrzési kódex tartalmazza.
Forrás és további információkKorábbi videónk az egyik finánctalálkozóról:
Képgalériánkban még több felvétel található 2007-ből és 2024-ből.
2007. december 21-én csatlakozott Magyarország a schengeni térséghez, pár nap múlva megszűnt a Határőrség
