Újfent - tavalyi akciónk sikerén felbuzdulva 
Íme a legszebb! - Vége a Nagy Tojásfestő Versenynek 2012. April 16. 13:04 - keressük a közelgő húsvét legimpozánsabb tojásait! Önök patkolják, matricázzák vagy írókázzák? Tablettás tojásfestékkel vagy hagymahéjjal színezik? Írják meg nekünk, és küldjenek pár fotót arról, milyen kézműves tojásremekekkel várják az idei locsolókat. Írják le röviden, milyen házi praktikákkal készítik el a húsvéti asztal legfőbb ékét: hogy aztán szavazásra bocsáthassuk a végeredményt!
Tojásfestére fel - a felhívás
Tehát a feladat: e-mailben el kell juttatni néhány, otthon megmunkált tojásról készült fotót szerkesztőségünkhöz húsvét hétfő este nyolc óráig, mellékelni hozzá pár soros leírást és elérhetőséget (ezek megléte mindenképpen szükséges az induláshoz). A beérkezett fotók alapján olvasóink döntik majd el, ki az idei év legötletesebb, legügyesebb tojásfestője. A legkreatívabb és legmívesebb darabok készítői a dicsőség mellé a szerkesztőség ajándékkosarát is bezsebelhetik!
Szerkesztőségünk címe: Szombathely, Palace Irodaház, Semmelweis Utca 2.
E-mail: kontaktunk_KUKAC_nyugat_PONT_hu.
Tojáskiállítás a könyvtárban
A Berzsenyi Dániel Könyvtár húsvéti képeslap- és tojáskiállításra várja az érdeklődőket az 1. emeleti hírlapolvasóba. A változatos technikával díszített - gyöngyös, írókázott, karcolt, festett - különböző alapanyagú tojások és a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó képeslapok április 2-ig tekinthetők meg a könyvtár nyitvatartási idejében. A kiállított tárgyak készítői Vas megyei alkotók (Szombathely, Vámoscsalád és környéke, Vép, Gencsapáti, Gyöngyösfalu). A kiállításon tavalyi nyertesünk, Csuka László alkotásai is megtekinthetők.
Húsvéti, hímes, írott, piros tojás
A húsvéti tojás a húsvéttal mint egyházi ünneppel szoros kapcsolatban van, az egyházi szimbolika szerint a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi. A tojás díszítését és kultikus felhasználását azonban nem a kereszténység kezdeményezte; az egyház egy korábbi gyakorlat kereszténnyé tételére törekedett. A díszített húsvéti tojás elsősorban Európa keleti felén terjedt el, Közép- és Nyugat-Európában kisebb, körülhatárolt területeken van gyakorlatban, ahol a húsvéti tojást általában egyszínűre festik.
Hazánk nagy részén ismert a húsvéti tojás hímzése; legkevésbé az Alföldön. Magyarországon és a tőle keleti, északi és déli irányban fekvő országokban a batikolás a húsvéti tojás díszítésének jellemző módja. Pálcára erősített fémcsövecskét, tollcsévét mártogatnak forró méhviaszba, ezzel írják rá a mintát a nyers vagy főtt tojás felületére, majd festéklében áztatják vagy főzik. Több szín alkalmazása esetén a világos színűnek szánt részeket is viasszal fedik, majd a felület többi részéről vagy lemossák e színt (ecetes oldattal), vagy tovább festik sötétebb színű festéklében. A kemény viasz lekaparása után a színtelenül maradt díszítmény kirajzolódik. Az e technikához tartozó díszítménykincs egy része igen egyszerű, a felület rendszeres felosztásán és néhány elemi díszítőelem variálásán alapul (egyes elemek az ősrégészeti anyagban, ill. az ókori magas kultúrák szimbólumai és a Közel-Keleten ma is használt mágikus jelek között lelhetők fel); más részét reneszánsz eredetű hímzés- és kerámia-ornamentikából vették át.
A régiesebb ornamentika meglehetősen egyöntetű egész elterjedési területén; a reneszánsz eredetű motívumkincs meghonosodásának mértéke különböző (legelterjedtebb a magyar és jugoszláv anyagban). Az ukrán és hucul húsvéti tojások rendkívüli finomsága, bizánci eredetet tételez fel, több szín (sárga, barna, zöld) alkalmazására épült mintakincse utánozhatatlan. A karcolással való díszítés kevéssé lokalizálható, körülhatárolt mintakincshez sem köthető, megtalálható a geometrikus díszítés mellett virágornamentika, életkép és naturalisztikus felfogású emberábrázolás. Hazánktól nyugatra alakult ki az a szokás, hogy az egyszínűre festett tojásra savval írtak a barokk és az azt követő stílusoknak megfelelő virágbokrokat, -indákat, -koszorúkat és hosszabb szövegeket; az utóbbiak a szerelmi ajándék funkciója szempontjából jelentősek. Magyarországon e díszítésmódot a nyugati határszél mentén, valamint németek lakta vidékeken s azok környékén ismerik.
Kevésbé jelentős díszítési módok: a levélrátétes, amely a batik primitívebb megoldásának fogható fel (a tojásra érdekes rajzolatú levelet rögzítenek festéskor, helye világos marad); paraszti viszonylatban kevéssé terjedtek el a textilrátétes, ragasztott bevonatú, ecsetes festésű, politúros-lakkos, matricás (lehúzóképes), sodronybevonatos megoldások. Kiemelkedő a kovácsoltvas vagy más, lágyabb fémdíszekkel ellátott patkolt tojás (leggyakoribb ékítményéről elnevezve), amely a húsvéti hajnalfát díszítette, de rontáselhárító feladatot is betölthetett. Az utóbbi időben fémművesek, barkácsolók kimagasló szaktudásának bizonyítására szolgál.
Tojásfestésre az anilinfestékek elterjedéséig növényi festékeket használtak, berzsenyből állították elő a nálunk legkedveltebb piros színt, más színeket a környezetben gyűjtött növényi részek főzetéből, forrázatából. Napjainkban is legáltalánosabb a vöröshagymahéj-főzet.
Húsvéti tojás díszítésével elsősorban nők foglalkoznak, akik gyakran a művelet helyi specialistái. A férfiak karcolást és főleg patkolást végeznek.
A húsvéti tojás fogyasztásához a parasztságnál hiedelmek (hiedelem) fűződnek, jótékony hatást tulajdonítanak neki, a héját mágikus tárgyként is használják. Főleg gör. keleti vallásúak halottkultuszában van szerepe (pl. sírokra teszik).
(Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon )
