Lapunk eredetileg a koronavírus-válság miatt nehéz helyzetbe került Vas megyei vállalkozásokról tervezett egy összeállítást, de mindjárt az első megszólaló szétfeszítette a kereteket.
Az ismert Vas megyei vendéglátós ugyanis olyan mennyiségű információval szolgált, amely jócskán túlmutatott saját vállalkozása problémáin, és rávilágított egy egész gazdasági szektor helyzetére, azokra az összefüggésekre, amelyeket egy kívülálló nem láthat, és amelyekről meglehetősen keveset beszél a sajtó.
Völler Lászlónak családi vállalkozásai vannak: több mint 40 éve a szombathelyi Mosoly presszó tulajdonosa, és majdnem ennyi ideje üzemelteti a bornagykereskedését is. Körülbelül egy évtizede elnöke a Vasi Vendéglősök Klubjának, emellett évek óta elnökségi tagja a megyei kereskedelmi és iparkamarának, így üzleti és baráti kapcsolatai révén meglehetősen nagy rálátása van, mi történik most Vas megyében, és jó eséllyel az ország más részén is.
„Már a járvány terjedésének a hírére, körülbelül másfél hónappal ezelőtt tapasztaltuk, hogy kevesebben térnek be a presszóba, de az igazi fordulat akkor jött, amikor a kormány, nagyon helyesen, bevezette, hogy a vendéglátóipari egységek csak délután háromig lehetnek nyitva. A vendégeink már ekkor elbúcsúztak tőlünk és egymástól, látszott, hogy félnek. Mi még néhány napig nyitva voltunk, aztán bezártunk, ahogy a legtöbb szombathelyi vendéglátós is. Utána rendeletben is kijött, hogy nem lehetünk nyitva” – emlékszik vissza a néhány héttel ezelőtti eseményekre a tulajdonos.
A presszó azóta is zárva van, melegkonyha hiányában ők kiszállítani sem tudnak.
A borkereskedés még üzemel, ami valamennyi bevételt jelent, de a gond az, hogy az érdemi forgalmat itt az éttermek jelentették, akikkel most „együtt sírnak”.
Az éttermeknek általában a január-február nehezebb időszak, a tavasztól jellemzően felívelés jön, a ballagások, a tavaszi és nyári esküvők, ahol az ételeken kívül a bor is fogy.
Most mindez lenullázódott. Különösen nehéz helyzetben vannak azok a vendéglátósok, akik bérlik az üzlethelyiségeket, és akiknek a bérleti díjat csak részben, vagy egyáltalán nem csökkentette a tulajdonos.
És a folytatás sem lesz egyszerű.
A legnépszerűbb Vas megyei éttermeket már egy évvel korábban lefoglalják a fent említett nagy rendezvényekre, és most a tulajdonosok nem tudnak dönteni, hogy hogyan tovább. Ha a kijárási tilalmat enyhítik a belátható jövőben, akkor a megrendelők jogosan mondhatják azt, hogy az eredeti időpontban az eredeti tervek szerint szeretnék megtartani a rendezvényt; csakhogy időközben már sokan elküldték a személyzetet, aminek újbóli összeszedése időbe kerül. Viszont ilyen bizonytalan körülmények között, nulla forint bevétellel üzemeltetni egy éttermet
„kész anyagi csőd”.
Sajnos – mondja Völler László - neki is el kellett küldenie az alkalmazottakat. Ahogy sokan mások, ők is nagypéntekig várt ezzel a nehéz döntéssel, hátha a kormány gazdaságvédelmi csomagja majd segítséget jelent. Nem így lett.
A vállalkozó nem kérdőjelezi meg a kormány jószándékát, csak éppen a bejelentett intézkedéscsomag nem az, amire számítottak.
Mikor látták, hogy ezzel nem lehet átvészelni a jelenlegi időszakot, a dolgozókkal kölcsönösen megállapodtak a munkaviszony megszüntetéséről.
„Nagyon sajnálom őket, de a munkanélküli járadék legalább biztos bevételt jelent nekik”
– magyarázza a vállalkozó, aki bízik abban, hogy a járvány lecsengésével a személyzetet vissza tudják majd venni.A közhiedelemmel ellentétben az emberek nem isznak annyi alkoholt
Eddig valamiért azt hittünk, hogy karanténban az emberek gyakrabban nyúlnak a pohár után, de a Völler László ezt is cáfolja.
Egyrészt a magánemberek is kevesebb bort visznek a kereskedéséből, másrészt úgy véli, az alkoholfogyasztásunk egy jelentős része társadalmi események keretében történik.
És mivel ezek a családi, társadalmi események hiányoznak az életünkből, beleértve a sörözőkben, borozókban, éttermekben való időtöltést is, kevesebb alkoholt iszunk.
És azt is könnyű belátni, hogy a mindennapi, meglehetősen nyomasztó hírek sem motiválnak arra, hogy otthon a négy fal között nekiálljunk mulatni.
A kiszállítás sem egyszerű műfaj
Az éttermek közül sokan megpróbálkoznak a kiszállítással, de a tapasztalatok azt mutatják, ez sokkal nehezebb feladat, mint amilyennek látszik – tudjuk meg.
Akik már korábban foglalkoztak ilyesmivel, azoknak láthatóan továbbra is megy a szekér, de akik most vágtak bele, azoknak bizony komoly kihívást jelent.
Egyrészt azért, mert sok étterem gyakorlatában és költségvetésében a „menüztetés” eddig csak kiegészítő tevékenység volt, másrészt már most látszik, hogy a vásárlóerő véges. Nagyon sok család nem engedheti meg magának, hogy minden nap házhoz rendelje a főtt ételt, amikor az otthoni főzés sokkal olcsóbb.
Kapcsolódó területek, kapcsolódó gondok
A vendéglátósok nehéz helyzete más területekre is kihat.
Ilyen például a borászat, ahol „már javában hajt a szőlő”, a gazdák kötöznek és permeteznek, csak éppen nem tudják eladni a régi bort, ami nemcsak bevételkiesést jelent, de azt is, hogy nem tudják, hova teszik majd az újbort a szüret után.
A vendéglátóhelyek nehéz helyzetét megérzik a helyi termelők is
– tudtuk meg.
A trendeknek megfelelően az utóbbi években ugyanis egyre több étterem rendelte meg az alapanyagot a közeli gazdáktól, ami igazán jó irány, csak éppen azt jelenti, hogy ezek a termelők most elveszítették piacuknak egy részét.
Talán eszünkbe sem jut, de a vendéglátás leállásával számos zenész is bevétel nélkül marad – emlékeztet Völler László.
Hosszú-hosszú hónapok jönnek
Júniustól a problémák halmozódnak majd a most végzős pincérekkel, szakácsokkal, cukrászokkal stb. Ők még nagy reményekkel és állásajánlatokkal voltak tele néhány hónappal ezelőtt, és most kifutnak a semmibe.
Hogy pontosan mikor lesz vége a válságnak, azt nem látja egyelőre senki, ráadásul arra is számítani kell, hogy mikor visszamegy az élet a régi kerékvágásába, az emberek jó részének nem lesz pénze étterembe vagy szórakozni járni – mondja a szakember.
Egy másik veszély, és már vannak erre utaló jelek, hogy a járványon gyorsabban áteső Ausztria elcsábítja a munka nélkül maradt magyar munkaerőt.
Ahogy mindennek, úgy persze ennek a helyzetnek is vannak pozitív velejárói: a vendéglátásban dolgozók talán még soha nem tudtak ilyen sok időt a családjukkal tölteni, néhányan sok év után tényleg tudnak örülni ezeknek a szabad estéknek és szabad vasárnapoknak. Már ha el tudnak feledkezni a kieső fizetésről és borravalóról.
