Négy Fortepan-fotóra bukkantunk két Szombathelyen történt repülőgépes balesetről. Az egyiknek halálos áldozata volt, a másik szerencsésen végződött. Így megpróbáltunk utána járni, hogy mit írnak az annaleszek ezekről, ám kiderült, hogy a két régi baleset közül csak az egyik szerepel az általunk átnézett repülőgép-szerencsétlenségi összesítésekben.
A Fortepanon már 1919-ből is találni szombathelyi repülőtéri felvételt. Vagyis hat évvel azelőtt is maradt fenn fényképes nyoma a város repülős életének, hogy az első, most bemutatott baleset megtörtént volna.
Az első érdekes eset 1925-ből származik. A Fortepanon két fotó is fennmaradt a H-MAAH lajstromjelű repülőgép roncsairól. A gép egy Oravecz II típusú repülőgép volt, amely 1923 és 1925 között állt szolgálatban.
A H-MAAH története ráadásul már korábban sem volt teljesen eseménytelen. 1923-ban egy kisebb balesetet szenvedett, ekkor a futóműve rogyott meg. Két évvel később azonban már nem úszta meg ennyivel: 1925. október 4-én Szombathelyen szárnytörés miatt lezuhant, a fedélzetén tartózkodó Tóth Ernő főhadnagy pedig életét vesztette.
Három évvel később újabb gép szenvedett balesetet a szombathelyi repülőtéren. Egy Junkers A.20 típusú felderítőgép motorhiba miatt hajtott végre kényszerleszállást. Erről szintén két Fortepan-fotó maradt fenn. Az eset szerencsésen végződött, az eset nem követelt halálos áldozatot és a gép is viszonylag egyben megúszta a kalandot.
Szombathely már 1913-ban beszállt a repülésbe
A város repülős története még a repülőtér hivatalos létrejötte előtt megkezdődött. 1913 nyarán Dobos István pilóta Albatrosz típusú gépével vidéki városokat járt végig, és Szombathely határában is leszállt.
Ugyanezen év október 5-én a Magyar Aero Szövetség már repülőversenyt rendezett a városban. Gyorsasági, magassági és időtartam-kategóriában indulhattak a versenyzők. Az egyik gép a verseny után teljesen összetört, a pilóta és utasa azonban sértetlenül megúszta.
A hivatalos katonai repülőtér 1915-ben jött létre. Az első világháború miatt a hadügyi vezetés Szombathelyre telepítette a 4. repülő pótszázadot, a Nagymező nevű, korábban lovassági gyakorlótérként használt területre. Hangárok, szerelőműhelyek és raktárak épültek, és kialakították a bekötőutat is.
A trianoni békeszerződés után a repülőtér egy időre megszűnt, 1924-ben azonban újra létrehozták a katonai repülőteret és a repülőiskolát. Megalakult a Magyar Királyi Repülőgép-vezető Iskola, a REGVI, amelynek egyik legfontosabb bázisa lett Szombathely.
1925-ben már több mint 16 ezer felszállást hajtottak végre a repülőtérről. Oravecz, Bristol és Udet típusú gépekkel képezték a pilótákat. Nem sokkal később pedig a repülőtér jelentősen tovább bővült: Szombathely és környéke az ország egyik legnagyobb repülőkiképző központjává vált.
A harmincas évek elejétől már vadász- és főként bombázópilótákat is képeztek itt, illetve a külföldről, köztük Olaszországból beszerzett repülőgépek átvétele is Szombathelyen történt.
A balesetek sem várattak sokáig magukra
A repülés fejlődésével természetesen a balesetek is megjelentek. 1935-ben egy alacsonyan repülő gép légcsavarja egy, a Söpte felé vezető úton gyalogló férfit halálosan megsebesített. 1937-ben egy oktatógép zuhant le a vízmű gépháza mellé, a fedélzeten tartózkodó két ember meghalt. 1938-ban pedig két sportrepülőgép ütközött össze leszállás közben, öt ember halálát okozva.
A helytörténeti összefoglalók szerint a polgári repülőiskola első másfél évtizedében a Szombathely környéki repülőszerencsétlenségek 27 fiatalember életét követelték.
A második világháború már nemcsak baleseteket, hanem valódi légi harcokat is hozott a környékre. 1944. augusztus 7-én Káldnál lelőtték vitéz Molnár László repülő hadnagy gépét. A pilóta katapultált, de a földet érés során életét vesztette.
1944. augusztus 22-én Csöngén Dániel László hadnagy lőtt le egy B–24-es bombázót, ugyanazon a napon Szombathelynél Szentgyörgyi Dezső zászlós is lelőtt egy B–24-est. 1945. március 1-jén Sárvárnál Máthé László főhadnagy semmisített meg egy B–24-est.
A háború után is volt élet a kifutó mellett
A második világháború alatt a repülőtér szerepe megváltozott, 1940-ben az Újperint-rétre költözött, a vitorlázórepülők gyakorlati képzése pedig 1942-től Váton zajlott. A vitorlázógépeket a háború idején Náraiban és Csákánydoroszlón is elrejtették a bombázások elől.
1944-től légvédelmi védműveket építettek, 1945 márciusának végén pedig a visszavonuló magyar alakulatok felrobbantották a repülőtér hangárjait. Március 29-én a szovjet csapatok elfoglalták a gyakorlatilag használhatatlanná vált légibázist.
A sportrepülés azonban később visszatért. 1948-ban ismét repülőtábort rendeztek Szombathelyen, majd 1949 végén politikai okokból több mint hét évre megszüntették a sportrepülést. 1957. július 1-jén aztán újra felszállhattak a gépek a város repülőteréről.
A következő évtizedekben a sportrepülés vált meghatározóvá. 1966-ban a Szombathelyi Sportrepülők felvették a Leonov Repülőklub nevet, később pedig a városnak saját repülőgépgyártása is lett. A Góbé vitorlázógépeket Szombathelyen javították, majd gyártották is. Az első, helyben gyártott Góbé 1982 végén emelkedett a levegőbe.
A Fortepanon talált képek így nem csupán két régi baleset dokumentumai. Egy több mint százéves történet apró darabjai. Egy olyan korszakból, amikor Szombathelyen még újdonságnak számított, hogy repülőgépek hasítják az eget, és amikor egy futómű megroppanása, egy motorhiba vagy egy szárnytörés könnyen tragédiába fordulhatott.
Források:
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
