A kormány azzal dicsekszik, hogy a felsőoktatási intézményekbe felvettek száma idén jelentősen, 28 százalékkal nőtt 2022-höz képest – a 126 ezer felvételizőből közel 95 ezret vettek fel, 80 százalékukat államilag finanszírozott helyre – ez azonban sokkal inkább a küszöb leszállításáról, nem pedig a felsőoktatási reform sikeréről szól.
Egyes egyetemekre nevetségesen alacsony pontszámokkal is be lehetett kerülni.
A Dunaújvárosi Egyetem gépészmérnök nappalijához már 164 pont is elég volt, ez majdnem fele annyi, mint a BME gépészmérnök bejutási küszöbe – írta a G7.
A Gábor Dénes Főiskola gazdálkodási és menedzsment szakra 162, a gazdaságinformatikusra pedig 152 ponttal is felvették, aki hozzájuk jelentkezett. Utóbbi a legalacsonyabb ponthatár idén az államilag finanszírozott helyekre a magyar egyetemeken. A Corvinuson ugyanehhez a két szakhoz a 450 pont sem volt elég.
A tavalyi évig jogszabály határozta meg, hogy 280 pont a minimum ponthatár, ez alatt senkit nem lehetett felvenni. Szeptemberben azonban ezt a központi feltételt eltörölték, ahogy a korábbi évekkel szemben már az emelt szintű érettségit sem írták kötelezően elő.
Minderről az egyetemek maguk dönthettek, és főleg a tömegképzésben érdekelt, a jelentkezők között válogatni kevésbé képes gyengébb egyetemek finanszírozási okokból a minőségi szűrő helyett inkább a nagyobb hallgatói létszámot választották. A magasabb presztízsű intézmények vagy nem szorultak rá, hogy ezzel a lehetőséggel éljenek, vagy pedig fontosabbnak tartották a minőségi szűrők megőrzését. Így például, miközben a műszaki, informatikai és természettudományos területen a legtöbb egyetem idén már nem írt elő kötelező emelt szintű érettségit, a BME ehhez továbbra is ragaszkodott.
