Az új évtized azzal kezdődött, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) mindjárt 2020 elején megkapta az első súlyos járványról szóló jelentést - írja a világjárványok valószínűségét elemző Financial Times cikk nyomán a napi.hu. A hatóságok a kínai Vuhan városában ismeretlen okra visszavezethető tüdőgyulladásos eseteket jegyeztek fel. A misztikus kórokozó gyorsan megfertőzött több ezer embert, és megjelentek az első a halált okozó esetek is. A kínai kutatók megállapítottak, hogy az ázsiai eredetű SARS, illetve a Közel-Keletről indult MERS vírus családjához tartozó kórokozóról van szó, amely először egy tengeri élelmiszereket kínáló piacon fertőzte meg az embereket.
A hasonló járványok megjelenésének eddigi története, illetve a várható demográfiai változások alapján a szakértők azt jósolják, hogy számos hasonló betegség jelenhet meg 2050-ig. A fejlődő egészségügyi technológia jobb eszközöket ad a kezünkbe az ellenük való védekezéshez, illetve a megelőzéshez, ám ez nem jelent biztos védelmet. A vírusok a közegészségügyi szakemberek rémálmai, mert gyorsan, szinte a semmiből jelennek meg és gyorsabban terjednek, mint más fertőzések. Emellett nehezebb diagnosztizálni őket, mint a baktériumokat.
A WHO állategészségüggyel foglalkozó szervezetének becslése szerint az összes kórokozó 60 százaléka először állatokról kerül át az emberekre. Az elmúlt évek legrémesebb fertőzései ezt igazolják: a HIV majmokról, a SARS cibetmacskákról, a MERS tevékről, a Marburg és az Ebola denevérekről került át az emberekre. Ezt követően a világ növekvő és egyre mobilabb humán populációjában könnyen terjedhetnek tovább. A korábbinál több információ birtokában a tudósok immáron azt feltételezik, hogy 700 ezer az előbbiekhez hasonló vírus tanyázhat az állatokban.
Az új vírusok mellett azonban egy régi ellenség, az influenza jelenti a legnagyobb veszélyt. Szakértők szerint a 2050-ig kitörő influenzajárványok között lehet majd egy olyan pandémia, amely milliókat mészárol le a világon. A legismertebb korábbi ilyen járvány, a spanyol nátha 2018-2019-ben becslések szerint 50 millió áldozatot szedett. Még egy "sima", azaz szokásos éves szezonális influenzajárvány miatt is félmillió ember veszti életét minden évben.
Az influenza azért különösen veszélyes, mert a vírus gyorsan változik, különösen akkor, amikor keveredik állatokban, madarakban és emlősökben (házi szárnyasokban, sertésekben) megforduló formáival. A nemrégiben megjelent madárinfluenza kórokozója például előbb sertésekre, majd kutyákra terjedt át, ahol új változata alakult ki. A kutatók szerint a kutyák komoly influenzajárvány kórokozójának hordozói lehetnek.
A világ jobban felkészült egy pandémia kezelésére, mint 100 évvel ezelőtt, főként a diagnózis terén, ami meggyorsíthatja a válasz megtalálását. Az influenzaoltásokkal az a gond, hogy csak az egyes vírusváltozatok ellen hatásosak. A gyógyszerkutatók ugyan dolgoznak egy általános influenzaoltáson, amely olyan genetikai szinten fogná meg a vírust, amely kevésbé változik. Bár számos készítmény van a klinikai tesztek fázisában, és egyik sem kínál teljesen univerzális védelmet. A WHO szakértői úgy vélik, hogy a legpusztítóbb, a legkiterjedtebb következményekkel járó betegség a világon egy durva influenza világjárvány lehet.
