Teljes kudarc az oktatás átszervezése – állítják szakértők a Népszava birtokába jutott háttéranyag szerint. Biztosan sokan emlékeznek rá, hogy pár éve lecsökkentették a tankötelezettség felső korhatárát 16 évre, a szakközépiskolákat szakgimnáziumokká, a szakiskolákat, szakközépiskolákká nevezték és alakították át.
Csökkentették a gimnáziumok tanulói keretszámát, a fő cél az volt, hogy a gimnáziumokból a szakképesítést is adó iskolák felé tereljék a gyerekeket.
A most kiadott háttéranyag egyik fejezete arról szól, hogy az eddigi szakképzési politika totális kudarc. A középfokú oktatásban a szakközépiskolák és szakgimnáziumok népszerűsége csökken. A fordulat a 2015-2016-os tanévben következett be, amikor a gimnáziumi tanulók aránya meghaladta a szakgimnáziumi diákokét. A trend nem állt meg: a 2017-2018-as tanévben a szakközépiskolában tanuló 74 ezer és a szakgimnáziumban tanuló 162 ezer diák mellett a fiatalok 43,1 tanult gimnáziumban.
Ha nem történik beavatkozás, akkor 3 év múlva 53 százalék fölött lesz a gimnázium, 33 százalék körül a szakgimnázium és 13 százalék alatt a szakközépiskola beiskolázási aránya
– olvasható a dokumentumban.A folyamat megállítására több lépésből álló csomagot akarnak kidolgozni.
21. századi szakképző iskola
fejlesztési program, erre évente 50 milliárd forintot fordítanak.
a gazdaság szempontjából fontos
szakmákat válasszák és bent maradjanak a rendszerben.
munkaerő-piaci előrejelző rendszert
annak érdekében, hogy a gazdaság igényeihez alakíthassák a képzési szerkezetet.
Ahogyan írtuk már, ezektől a lépésektől várják, hogy a gyerekek a gimnáziumok helyett a szakképesítést nyújtó iskolákat válasszák.
