Az gyakori, hogy klubháttérrel, egyesületi, alapítványi szervezésben emlékeznek meg egy elhunytról, valamilyen tornát rendeznek az emlékére, az azonban ritkaságszámba megy, hogy egy baráti társaság viselje szívén egykori osztálytársukról, évfolyamtársukról az évenkénti megemlékezést, méghozzá az elhunyt kedvenc sportágában, egy focitorna szervezésével.
Nagy csapás volt a család számára, és fájdalmas a barátoknak, amikor 2013. február 6-án kora reggel a 23 éves ikervári Pénzes Gábor figyelmetlenül lépett a sínekre, elütötte a vonat, és belehalt sérüléseibe. A fiatalember a szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, és a soproni székhelyű Nyugat-magyarországi Egyetemen éppen a mesterkurzust fejezte volna be. Több jóbarátja, osztálytársa volt a Nagy Lajosban, és évfolyamtársa az egyetemen.
Nem kellett bíztatni őket, hogy elhatározzák, egy kispályás focitorna szervezésével ápolják emlékét.
Tavaly még úgy tűnt, csak egy lesz belőle, de aztán a szervezők úgy döntöttek, amíg lehetőségük lesz rá, évente megrendezik. Az időt és fáradságot nem kímélő szervezést az emléktorna kezdeményezői, a két Benjámin, azaz Kovács Benjámin és Lendvai Benjámin vállalta magára. Amikor kiderült, milyen célra kérnek felajánlást, támogatást, megnyíltak a szponzorok is. A helyszín pedig stílszerűen a soproni egyetemi kosárcsapat sportcsarnoka volt, s az eseményen részt vettek Pénzi szülei és a nővére is. A soproni egyetem hallgatói önkormányzata, a dékán, és a kollégium igazgatója is mellé állt a spontán kezdeményezésű rendezvénynek.
Nagyjából százan – zömében természetesen egykori barátok és egyetemisták - érdeklődtek idén a torna iránt, amelyen jelentkezés alapján nyolc csapat indult. A vasi barátok, osztály- és évfolyamtársak egykori szombathelyi középiskolájukra emlékeztetve NLG-s csapatként álltak ki, amely hat évig indult a soproni egyetemi bajnokságban is. A múlt évben - elsőként – a csapat meg is nyerte a Pénzes Gábor emléktornát, idén ennek a Kovács Bélák néven indult csapat örülhetett. Szerepeltek a csapatokban Budapestről, Sárvárról, Szombathelyről érkezők is. A sportfelszereléseket, a hangosítást és a meccsek levezetését pedig az egyetem sportfelelőse, Breidenbach Zsolt biztosította.
"Ezt a Pénzi küldi nektek"
Az idei rendezvényen rendhagyó volt az emléktábla avatása. Erre a tavaly kitett pénzgyűjtő kasszába a csapattagok és szurkolóik által bedobott pénzből futotta. A Pénzes Gáborra emlékeztető kisméretű táblát az elhunyt apukája leplezte le, amelyet a jelenlévők egyperces néma emlékezése követett. A családtagok idén is kaptak játékosok által aláírt emléklapot a tornáról, ők pedig egy kis csomagot állítottak össze az NLG-s csapatnak, azzal átadva, hogy
ezt a Pénzi küldi nektek.
A mostani tornán a pénzgyűjtőbe önkéntesen bedobott összegből pedig az ikervári templomi megemlékezésre készíttettek koszorút.
Még néhány évig biztosan megrendezzük az emléktornát, az egyetemisták is örülnek neki, s még sokan emlékeznek Pénzire. Ameddig az NLG-s csapatot ki tudjuk állítani, a tornát pedig meg tudjuk szervezni, barátunk emlékét ezzel is őrizni fogjuk
– nyilatkozták a szervezők.
Azt lehet mondani, az egyik szemünk sír, a másik nevet, hiszen nagy csapás volt a számunkra gyermekünk elvesztése, ugyanakkor meglepés és öröm, hogy egykori barátai, osztálytársai ennyire kötődtek hozzá, mennyire fontos volt ő a számukra, és mindent elkövetnek azért, hogy emlékét megőrizzék. Természetesen akár szabadságot is kiveszünk, hogy minden emléktornán ott lehessünk. Azt is meg kell azonban említeni, hogy a csényei sportegyesület is elindított egy nagypályás focitornát Gábor emlékére, hiszen a focistájuk volt
– mondta meghatódottan az anyuka, Pénzes Gáborné.
