A szombathelyi börtön az egyik legjobb példa a PPP-konstrukcióban épült és működtetett létesítményeknek. A PPP a Public, Private, Partnership szavak kezdőbetűinek rövidítése, a konstrukció lényege, hogy a közszféra (állam) megbízásából magáncég épít meg egy létesítményt, felel annak finanszírozásáért, működtetéséért, karbantartásáért, fejlesztéséért.
Azt csinálják, ami a dolguk
Mindezek fejében az állam a szerződésbe foglalt ideig, akár 25-30 évig ún. rendelkezésre állási díjat fizet. Mindez a szombathelyi börtön esetében úgy néz ki, hogy a Mátraholding Zrt. által vezetett konzorcium kifizette a közel 10 milliárdos építési költséget, 15 évig működteti a börtönt, eközben végrehajtja a szükséges karbantartásokat, fejlesztéseket. Az állam ezért 15 éven keresztül évi 1,9 milliárdot fizet, aminek a letelte után állami tulajdonba kerül az egész.
De az állam által nyújtott támogatás nem csak az építési költségek törlesztését jelenti, ebben benne van a működtetés is. A szombathelyi börtönben ugyanis csak a büntetés-végrehajtási dolgozók, magyarul fegyőrök vannak állami alkalmazásban, a többi szolgáltató külsős cégen keresztül dolgozik.
Így a külsősök működtetik a konyhát, a mosodát, a biztonsági kamerarendszert, javítják a hibákat, a büntetés-végrehajtás csak azt csinálja, ami a dolga. Egyébként így működik ez az állami börtönökben is, annyi különbséggel, hogy Szombathelyen jóval nagyobb a rend, azonnal elhárítják a hibákat, ehetőbb az étel, stb. Mindez ugyanis a működtető magáncégek érdeke.
A működtető magáncégek szervezik egyébként az elítéltek foglalkoztatását, akik többek között elektronikai eszközöket szerelnek szét, és teszik újrahasznosíthatóvá. Az oktatást is a magáncég biztosítja, szerződésben vannak az egyik szombathelyi iskolával. És ők működtetik a szakköröket, amelyekből több is van.
Az állam spórolósabb
Papíron valóban olcsóbb egyébként egy állami börtön fenntartása, de ott az ilyen költségek nem szerepelnek a költségvetésben, ehhez külön állami támogatást kapnak. Itt viszont minden benne van az évi 1,9 milliárdban.
Úgy tűnik, hogy éppen ezért jogos az aggodalmuk az itt dolgozó külsősöknek. Míg a jelenlegi üzemeltető célja az, hogy mindent a legjobb színvonalon lásson el, addig az állami kezelésű börtönökben állandó a pénzhiány, mindenen spórolnak, amin csak lehet. Így valószínűleg az alkalmazotti létszámon is fognak, ami elbocsátásokat jelent.
Kerestük a Mátraholding Zrt-t kérdéseinkkel, de rövid választ kaptunk: Amíg a kormány képviselőivel a PPP tárgyalások nem fejeződnek be, addig üzleti okok miatt nem kívánunk nyilatkozni.
Évi 100 milliárd
A kormány ugyanis az idén júniusban jelentette be, hogy – az autópálya építések kivételével – felülvizsgálják a PPP-szerződéseket. Fellegi Tamás miniszter kijelentette, hogy a kockázatokat mindenhol az állam vagy az önkormányzatik viselték, miközben a magáncégek jelentős haszonra tettek szert. És ki akarják váltani a PPP-szerződésekből a magáncégeket, vagyis, kivásárolják a részüket, erre 200 milliárd forintot fordítanak.
A vilaggazdasag.hu információi szerint, ha megmaradnak a jelenleg futó projektek, évi 100 milliárd körüli összeget kell kifizetni összesen a működtető magáncégeknek, ráadásul még évtizedeken keresztül. A lap által idézett szakértő viszont azt mondja, a kormány nem veszi figyelembe a karbantartás és a fejlesztések költségeit, amikor a szerződések lejárnak, az üzemeltető az akkori legmodernebb technikai követelményeknek megfelelő állapotúra köteles felújítani a létesítményt.
Az autópályák kiváltságosak
A szakemberek szerint a PPP-konstrukció előnyös mindkét félnek. Az államnak azért, mert a kincstár hiányának növelése nélkül, valósulnak meg olyan létesítmények, amiket saját erőből nem tudott volna felépíteni. És előnyös a beruházóknak, mert ugyan csak 5-10 százalék nyereséget realizálnak az építkezésből, de az üzemeltetési díj hosszú távon biztos megoldást jelent számukra. És előnyös a térségnek is, mert új munkahelyek jönnek létre.
Egyébként az elmúlt években így épült meg 10 új sportcsarnok, 50 tanuszoda, több felsőoktatási kollégium. És ebben a konstrukcióban jött létre a Művészetek Palotája, és az MTV új székháza is. Ezekből most ki akarja vásárolni az állam a magáncégeket. És autópályák épültek PPP-t módszerrel, ezeket viszont békén hagyná a kormány. Hogy miért, azt csak ők tudják.
