A portál közlése szerint a feladatok között szerepeltek még a két világháború közötti Magyarországról, a második világháborútól a rendszerváltásig terjedő időszakról, valamint a jelenkori népességrobbanásról és az ENSZ-ről szóló kérdések is. A második részben, az esszéfeladatok között Hunyadi Mátyás adópolitikája, Szent István államszervezete, a jobbágyfelszabadítás, II. József, a Rákosi-korszak iparfejlesztése és az 1960-70-es évek életkörülményei. A rövid, egyetemes történelemre vonatkozó kérdéseknél a diákok a felvilágosodás alapelvei és Németország első világháborús szerepe közül választhattak.
Az Oktatási Hivatal az MTI-vel szerdán azt közölte, hogy a vizsgák mindenütt rendben megkezdődtek, a vizsgahelyszínekről észrevételt, bejelentést nem kaptak.
Középszinten 1254 helyszínen 74 626 vizsgázó, emelt szinten 113 helyszínen 6372 diák tesz érettségit.
Történelemből középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, spanyol, szerb és szlovák nyelven; emelt szinten angol, francia, horvát, német, spanyol, szerb és szlovák nyelven is tesznek vizsgát.
A történelem középszintű írásbeli vizsgája 180 percig tart. Az írásbeli vizsga két feladatsorból áll, az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok, valamint a szöveges (kifejtendő) feladatok megoldásából. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. Az írásbeli feladatsort mintegy 60 százalékban a magyar, 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat mintegy felét a XIX. és a XX. század történelme adja.
Szükséges segédeszköz a középiskolai történelmi atlasz, amelyről a vizsgázó gondoskodik, továbbá vizsgacsoportonként legalább három példány helyesírási szótár, amelyet a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosít. Az emelt szintű írásbeli 240 percig tart. Az írásbeli vizsga két feladatsorból áll (I. egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldása, II. szöveges - kifejtendő - feladatok megoldása).
