Hét percet kap Orbán Viktor az Európai Unió plenáris ülésén, hogy reagáljon a Sargentini-jelentés megállapításaira. Ráadásul csak egyszer szólhat hozzá, ami azt jelenti, hogy a vita inkább az EP frakciói között zajlik majd és nem Orbán és az EP között.
Ez akár jelképes is lehet, hiszen miközben a jelentés a Magyarországon zajló antidemokratikus (illiberális) folyamatokról szól, a magyar kormány úgy akarja beállítani az ügyet, hogy ez az EU büntetése azért, mert Magyarország nem enged be menekülteket. A kormánypárti sajtó korábban Soros-jelentésként is emlegette, erről azonban az utóbbi hónapokban letettek, ahogyan a kormány sem emlegeti mostanában Soros Györgyöt.
De mi is az a Sargentini-jelentés?
A jelentést egy bizottság készítette több hónapos munkával, a bizottságot az Európai Tanács (az Európai Unió legmagasabb döntéshozó testülete) bízta meg a feladattal. Vezetője Judith Sargentini, holland zöldpárti EP-képviselő, róla nevezték el Sargentini-jelentésnek.
A jelentés azért készült, mert az Unió szervezetei úgy látták, fennáll a veszélye annak, hogy Magyarország több területen is súlyosan megsérti az Európai Unió alapértékeit, és ennek tisztázására hozták létre a jelentést készítő munkacsoportot.
A dokumentum már kora tavasszal készen volt, de az akkor közelgő magyarországi országgyűlési választások miatt nem hozták nyilvánosságra, csak az áprilisi választások után. A magyar kormány, a Fidesz és a kormánymédia azonnal hevesen megtámadta a jelentést, hazugságnak, Magyarország elleni támadásnak, bosszúnak minősítették.
A jelentés megállapításai
Maga a jelentés hosszú, a hiteles magyar fordítása 68 oldal. Akinek van hozzá türelme, itt el is olvashatja.
A jelentés szerint a következő területeken áll fenn az Európai Uniós közös értékek súlyos megsértésének egyértelmű veszélye:
A dokumentum részletesen elemzi az egyes területeket, és konkrét példákat is felhoz az uniós értékek megsértésére.
Mi várható?
A jelentést kedden tárgyalja az Európai Parlament, elfogadásához kétharmados többség kell. Ne felejtsük el, hogy az EP politikai intézmény, itt is a frakciók között zajlik a vita, és egyértelmű, hogy a baloldali, liberális és zöld frakciók elfogadják a jelentést, az EU-kritikus, a szélsőjobboldali frakciók pedig elutasítják. A szavazás kétségkívül a Fideszt is magában foglaló Néppártban dől el, övék a legnagyobb frakció.
A frakcióba a legtöbb képviselőt a német CDU, Angela Merkel pártja és az ő legfőbb szövetségesük, a CSU adja. Mai hír, hogy a két párt nem ad ajánlást EP-képviselőinek, hogyan szavazzanak a Sargentini-jelentésről, a képviselők önállóan dönthetnek.
Mivel politikai vitáról van szó, biztosan lesznek, akik a Fidesz mellé állnak, de az utóbbi napokban felfokozott hangvételű, kritikus nyilatkozatok is elhangzottak az Orbán-kormány ellen, néppárti politikusoktól. Csütörtökön például a néppárt csúcsjelölti posztjának várományosa, Manfred Weber egyértelműen megfenyegette a magyar kormányt 
Saját pártcsaládjának esélyes csúcsjelöltje fenyegette meg az Orbán-kormányt 2018. September 06. 11:20 . Hangsúlyozzák, jobboldali, konzervatív politikusról és pártól van szó.
Elemzők szerint éles lesz a szavazás végeredménye, ami így kétesélyes. Ugyanis a néppártból mintegy száz jobboldali képviselőnek is meg kell szavaznia a jelentést ahhoz, hogy folytatódjon az ügy.
Mi lesz, ha az EP megszavazza a jelentést?
Azonnal semmi. Ez ugyanis egy politikai nyilatkozat lesz, következmények nélkül. De ha a jelentést elfogadja az EP, azt továbbítják az EU legmagasabb szervéhez, az Európai Tanácshoz.
Az Európai Tanácsot a tagállamok kormányfői (illetve azok delegáltjai) alkotják. Nekik kell dönteniük arról, hogy a jelentés alapján elindítják-e a legsúlyosabb büntetést jelentő hetes cikkely alkalmazását.
Ha ez az eljárás elindul, az még hosszú időt vesz igénybe, de a kimenetele komoly lehet. Felfüggeszthetik Magyarország szavazati jogát az uniós szervezetekben, befagyaszthatják a Magyarországnak szánt uniós támogatásokat, legvégső esetben akár ki is zárhatnak minket az EU-ból. Ez utóbbinak azonban gyakorlatilag nulla az esélye, soha nem volt rá még precedens, és politikai okokból biztosan nem lépik meg.
Az Európai Tanácsnak négyötödös többséggel kell elfogadnia az eljárás megindítását, és - az érintett országon kívül - minden tagállamnak vétójoga van. Az már régóta egyértelmű, hogy Orbánék Lengyelország támogatására számítanak, de a lengyelek ellen is eljárás folyik, így könnyel lehet, hogy egy politikai alku végén elállnának a vétótól.
Szóval, akárhogyan dönt kedden az Európai Parlament, a tényleges lépésekig még hosszú hónapok, talán évek vannak hátra. Viszont, ha elfogadják a Sargentini-jelentést, annak komoly politikai következményei is lehetnek. Akár az is, hogy Orbán még közelebb férkőzik a keleti diktatúrákhoz, és Putyinhoz.
A végére megy megjegyzés. Hiába állítja a magyar kormány és médiája,
a Sargentini-jelentés nem Magyarországot, csupán az Orbán-kormányt bírálja.
