„Nekem a gyerekkorom egy része Derkovits Gyula körül forgott. A Derkovits-lakótelepen laktam, a Derkovits-iskolába jártam, ünnepségek, kiállítások, vetélkedők szóltak róla” – mondja ismerősöm a Szombathelyi Képtárban a csütörtök esti megnyitón.
Ehhez képest én, aki az ország másik részéből érkeztem ide, szégyenszemre nem tudok sokkal többet róla, mint amennyit a történelemkönyveim illusztrációi tanítottak.
A csütörtöki esemény előtt így végignéztem a házikönyvtáramat, ami bővelkedik képzőművészeti könyvekben, de nagy hirtelen csak kettőt találok, ami megemlíti. Az 1991-es Magyar Larousse egy nem túl terjedelmes, de informatív bejegyzésében az olvasható, hogy
„a két világháború közötti művészet egyik legmarkánsabb egyénisége, aki élesen figyelt a kor szociális problémáira. Kiváló rajzoló, grafikus, szobrász volt, jelentősek agyag- és faplasztikái is.”
Az anyai örökségemből származó, 1963-as Kultúra Világa sorozatban megjelent „Képzőművészetek története” természetesen nem felejti el megemlíteni a „forradalmi gondolattartalmat”, és a „példamutató állásfoglalást”, ugyanakkor azt is írja a „magányos művészről”, hogy „a festői rang legmagasabb régióiba emelkedett”
„Derkovits Gyula életműve nagyon elment mellettem” – vonom le a következtetést. És ami még nagyobb baj: ezzel biztosan nem vagyok egyedül.
Derkovits összehozza a szombathelyieket
Amikor belépek a Szombathelyi Képtár kiállítótermébe, az első impresszióm az, hogy a kék falakon lévő képek mennyire különböznek azoktól, amelyek a történelemkönyveimben voltak.
A második gondolatom pedig az, hogy „milyen sokan vannak”. Mármint a látogatók.
A szakma képviselőin kívül itt vannak a művészet után alapból érdeklődő városlakók, de olyanok is, akik úgy érezték, az általános műveltségnek vagy a lokálpatriotizmusnak mindenképp része a mostani Derkovits-tárlat. Néhány szülő a gyerekeket is magával hozta.
Nagyon úgy tűnik, hogy a szombathelyi születésű Derkovits ideológiai elkötelezettségét felülírja a művészi nagysága, így az az érdekes helyzet áll elő, hogy – a megjelentekből kiindulva – az egykori „proletárfestő” nem megosztja, hanem összehozza a szombathelyieket.
És ez jó, mert azt sugallja, hogy talán nem is olyan mélyek azok a szakadékok, ha egy 130 éve született festő is képes hidat építeni néhány kép segítségével.
Üzenet a mának
Horváth Soma, a város kultúráért is felelős alpolgármestere beszédében „hiánypótló”-nak nevezi a most megnyílt tárlatot, és emlékeztet, hogy a Szombathelyi Képtárat annak idején Derkovits tiszteletére hozták létre, akinek művészete egyrészt „mélyen átitatja a város kulturális örökségét” , másrészt „politikától és ideológiától független nemzeti érték”.
Czebula Anna képtár igazgató, a kiállítás kurátora azt hangsúlyozza, hogy a kiállítás alapgondolata az volt, hogy Derkovitsot közelebb hozzák a 21. század emberéhez, hogy „van üzenete a mának”.
A kiállítást hivatalosan Várkonyi György művészettörténész nyitja meg. Érdekesség, hogy 1985-ben, a képtár első kiállításának a koncepciója az ő nevéhez fűződött. A szakember most egy hosszabb beszédben elemzi Derkovits Gyula életpályáját, a kultúra és a politikai hatalom érdekes és kacskaringós összefüggéseit, az összetett életmű és bizonyos alkotások jellegzetességeit és befogadási lehetőségeit.
Több mint ajánlott
„Én először az önarcképeket nézném meg, aztán a kettős önarcképeket. Előre venném még a „Vasút mentén”-t, a Dózsa-sorozatot, a munkásábrázolásokat, az úgynevezett applikációs Csendéletet. És nagyon fontos még az utolsó műve, az Anya, ami szintén itt van.”
Ezt válaszolja kérdésünkre Szántó István, aki nemcsak a kiállítás képeihez írta a szöveget, de majd tárlatvezetést is tart.
Azt mondja, a festmények melletti panelek úgy vannak elhelyezve, hogy miközben a látogatók nézik a képek tömegeit, a szemükkel át tudják futni a szövegeket is.
Remélhetően sokan lesznek majd ilyenek, merthogy a kiállítás megtekintése, ami május 19-ig van nyitva, több mint ajánlott.
A megnyitón közreműködtek a Szombathelyi Művészeti Szakgimnázium és Technikum növendékei.
A Derkovits 130 előkészületeiről, a művekről, a képtár további programjairól nemrég írtunk 
Helyére kerül a lakótelep-névadó - Nagyszabású Derkovits-kiállítás nyílik Szombathelyen 2024. February 13. 15:04 részletesen.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
