A 15 éves korosztály képességeit vizsgáló legfrissebb, 2015-ben elvégzett PISA-felmérés eredményei szerint a harmincöt OECD-ország közül Magyarországnak a 27-29. helyet sikerült elérnie. Ezzel a lista végén kullogunk, az elmúlt három évben a magyar diákok teljesítménye a legtöbb területen romlott vagy stagnál. Míg az OECD-átlag 493-500 pont, a magyar diákok átlagteljesítménye 472-477 pont.
Az eredményeket ma tette közzé az Európai Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD
A szingapúri diákok szerepeltek a legjobban a szövegértés, a matematika és a természettudományok területén is. Mellettük Japán, Korea és Kanada is stabilan jól teljesít, tőlük Tajvan, Hongkong és Vietnám, de Kína sincs lemaradva. A legjobbak között szerepel még Finnország és Észtország is. Kelet-Európában Szlovénia és Lengyelország diákjai a legjobban.
Magyarországnak egy vigasza lehet: Románia és Szlovákia nálunk is rosszabbul teljesített. Vigasznak mondjuk sovány. Főleg, hogy magunkhoz képest is gyengültünk az elmúlt tíz évben.
Szövegértéstől elkezdve a természettudományokig csak romlottak a magyar eredmények
2006. óta átlagosan kilenc ponttal lettek rosszabbak a 15 éves magyar gyerekek eredményei természettudományokból, szövegértésből pedig 12 pontos a visszaesés. Matematikából 4 pont az átlagos csökkenés. Az alábbi ábrák mutatják az egyes területeket a többi európai ország viszonylatában, a zöld jelenti az OECD-átlaghoz képest jobb eredményt, és minél pirosabb egy ország, annál rosszabbul teljesítettek tanulói az adott területen.
Matek, természettudományok, olvasás és szövegértés: eléggé be vagyunk narancsozva, vagyis egyikben sem állunk fényesen.
A magyarok egyetlen mutatóban lettek csak jók, azaz lett zöld országunk a grafikonoknál: a fiúk és lányok esélyegyenlőségét tekintve az átlag fölött sikerült teljesítenünk.
PISA-vizsgálatok
A PISA-vizsgálatokat az 1990-es végén az OECD (Organization for Economic Co-operation and Developement – Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) hívta életre. Magyarország már az első, 2000-es PISA-vizsgálatban is részt vett. A PISA-vizsgálatot azzal a céllal hozta létre az OECD, hogy az oktatási rendszerek teljesítményét és egyéb jellemzőit mérje oly módon, hogy a modern, tudásalapú munkaerőpiac szempontjából fontos képességek – a szövegértés, az alkalmazott matematikai, valamint az alkalmazott természettudományi műveltség – területén vizsgálja a tankötelezettség végéhez közeledő, tizenöt éves tanulók tudását.
