Valóban az SZDSZ ellenpártja alakult meg hétfőn?
Ez a feltételezés alapvetően téves. Nem az SZDSZ ellenpártjáról, hanem egy szabadelvű polgári egyesületről van szó. Természetesen nem tagadjuk, hogy vannak köztünk volt és jelenlegi SZDSZ tagok, illetve olyanok is, akik nem voltak még semmilyen pártnak a tagjai. Azért alakítottuk ezt az egyesületet, hogy fórumot biztosítsunk azoknak, akik a polgári demokrácia alapelveit hiányolják a mai magyar közéletből.
Az egyesület nevében hangsúlyosan szerepel a polgári kifejezés.
Így van. Úgy gondoljuk, hogy ma, húsz évvel a rendszerváltás után, a mai magyar demokrácia valahol félresiklott, tévúton jár. Egyszerűen elfogadhatatlan, hogy a közéletben, a mindennapi életben erőszakot, türelmetlenséget, kiszolgáltatottságot, és egy csomó negatív jelenséget látunk. A közteherviselés például a valódi értelmében nem valósul meg, nagyon kevesen fizetnek adót, és nagyon kevesen tartanak el nagyon sokakat. De nagyon sok hasonló jelenséget említhetnék még. És a politika nem képes ezekre megfelelő válaszokat adni.
Egy fél mondat erejéig térjünk vissza a polgári kifejezésre. A magyar belpolitikában ezt az egyik poltikai oldal kisajátította magának.
Legalábbis úgy tett, mintha az ő monopóliuma lenne, hogy polgári jelzővel lássa el önmagát. Úgy gondolom, hogy aki felelősséget, biztonságot, méltóságot, tisztességet, a jog uralmát szeretné Magyarországon, az igenis vallhat polgári értékeket, attól függetlenül, hogy jobboldalinak vagy baloldalinak tartja magát. Mi a szabadelvű, polgári kettős jelzővel világossá és egyértelművé kívántuk tenni, hogy liberális szemléletű, polgári nézeteket valló, a polgári demokrácia alapértékeit elfogadó egyesület vagyunk.
Ez a meghatározás nagyon hasonlít a reformkor nagy politikusainak ideológiájához…
És még sok mindenki máséhoz. Nem szeretnénk ilyen módon sem orientálni önmagunkat, illetve azokat, akik egyetértenek velünk és támogatnak bennünket. Mindenkivel, aki a demokratikus jogállami nézeteket, a mások iránti toleranciát fontos szempontnak tekinti, hajlandóak vagyunk párbeszédet folytatni. És ezt örömmel is tennénk.
Azt mondta, hogy elégedetlenek a mai magyar politikával. Az SZDSZ-szel is?
Természetesen igen, de nem az SZDSZ-hez képest szeretnénk önmagunkat meghatározni.
De SZDSZ-tagok, SZDSZ-alapítók vannak Önök között.
Igen, én magam is alapítója és azóta is tagja vagyok az SZDSZ-nek. De azt kell, hogy mondjam, az SZDSZ kiírta magát a politikából a júniusi EP-választásokon, és az azt követő tisztújítás során. Számomra világos, hogy így fórum nélkül maradtak azok, akik egyébként liberális gondolkodásúak, alapvetően a polgári demokráciában hisznek. Mi nekik szeretnénk lehetőséget biztosítani, hogy megszólaljanak, véleményt nyilvánítsanak.
Az egyesületi forma csak az első lépés…
A civil szervezeti forma alapvetően vonzóbb az emberek számára, mint a pártformáció. Az egyesületté alakulásban benne van ez is?
Nem feltétlenül, de természetesen ez az első lépés a dolgok normális rendje szerint egy lehetséges politikai továbblépéshez. Nem tartjuk kizártnak, hogy egyértelmű politikai síkra lépjünk tovább, ezt az egyesület tevékenységétől, a társadalmi reagálástól tesszük függővé. Az első lépést tettük meg hétfőn, a jövő néhány hónapja fogja eldönteni, hogy van-e társadalmi igény egy ilyen típusú szerveződésre a politikai mezőben is. Vagy megmaradunk egyesületi formában. Ezt még nem tudom megmondani.
Az SZDSZ korábbi vezetői többször elmondták, hogy Magyarországon olyan 15 százaléknyi a liberális elveket vallók aránya. Őket akarják megszólítani?
Igen, elsősorban őket. Nem tudom, ez az arány pontosan mekkora, de vannak olyan kérdések is, amelyben azok is eltérő nézeteket vallanak, akik magukat liberálisnak tartják. Nem szeretnénk egyértelműen behatárolódni a liberális szemléletre, mi egyértelműen nyitottak vagyunk a mérsékelt, konzervatív jobboldallal való párbeszédre is. De úgy gondolom, ma már nem léteznek azok a politikai kategóriák, amelyeket jobboldalinak, baloldalinak, középnek és egyébnek titulálnak. Elveszítették a jelentőségüket, átértékelődtek. De az alatt, hogy polgári demokrácia, sok tekintetben azonos fogalmakat értünk. Vannak alapértékek. Például a jog uralma egy polgári demokráciában megkérdőjelezhetetlen. A politikának, a közéletnek az íratlan szabályai majdnem fontosabbak, és majdnem nagyobb fegyelemmel tartják be, mint az írott szabályokat, az írott szabályok megsértése pedig szóba sem jöhet.
Azért a régebbi polgári demokráciákban létezik a jobb- és baloldali felosztás. A sikeres liberális pártokat pedig az jellemzi, hogy a két oldal között helyezkednek el. Nézzük meg a német FDP-t, egyszer a jobb-, aztán a baloldallal lépett koalícióra.
És valószínűleg éppen most lesz a jobboldali kormánykoalíció tagja. Egyébként az ilyen típusú pártok, mint például a német szabaddemokraták, alapvetően középre orientálódnak, ha a régi fogalmakkal operálunk. De ha azt nézzük, hogy miről szól ma az élet Magyarországon, azt kell mondanom, nem az az érdekes, hogy mondjuk a kórházi ellátás jobb- vagy baloldali szemléletű. Az az érdekes, hogy a közteherviselés igazságos legyen, a kedvezmények köre minél szűkebb legyen, mert az óhatatlanul visszaélésekhez és visszásságokhoz vezet. Nem jobb- bagy baloldaliság kérdése, hogy a hatóság nem lehet pofátlan az állampolgárokkal, hogy az állampolgárok bürokratikus terheit ésszerű szintre kell szűkíteni, hogy az állam mindenható hatalma a lehető legalacsonyabb szinten maradjon, mert súlyos károkat okoz az állampolgárok életében.
A mai magyar valóság…
Nem jobb- vagy baloldali kérdés az, hogy közpénzeket tüntetnek el, százmilliós végkielégítésekkel, felügyelőbizottsági tagságokkal. És lehetne még sorolni. Éppen most halljuk az Állami Számvevőszék elnökétől, hogy az üvegzseb-törvény az önkormányzatokra nem vonatkozik, csak az állami vállalatokra. Hogy hallani sem akarnak az összeférhetetlenségi törvény módosításáról azok az országgyűlési képviselők, akik egyúttal megyei közgyűlési elnökök, polgármesterek. Ezek mind távol esnek a polgári demokrácia értékeitől.
De ezek mind a mai magyar valóságot tükrözik.
Erről van szó. És a politika nem volt képes megfelelő válaszokat adni, és egyre kevésbé képes erre.
Az Önök egyesületében vannak országgyűlési képviselők is. Mi lesz most, szakítás az SZDSZ-szel? Vagy mindezt tudomásul kell vennie az SZDSZ-nek?
Ez egy jó kifejezés. Igen, tudomásul kell vennie. Én ugyanazokat a nézeteket vallom, mint húsz évvel ezelőtt. Azokkal az országgyűlési képviselőkkel együtt, akik az egyesület alapítói, úgy döntöttünk, hogy nem kívánunk lemondani sem az SZDSZ-beli, sem a frakcióban lévő tagságunkról. De számomra, ahogy a válaztópolgárok számára is, nagyjából megszűnt létezni az SZDSZ. Ezt nagyon nagy fájdalommal jelentem ki, mert az életemnek egy nagyon fontos része volt. De tudomásul kell venni, hogy lezárult és nincs.
Nem az SZDSZ-szel akarunk foglalkozni…
Miután megszűnt az a lehetőség, hogy e párt kereteiben lehessen a polgári demokrácia elveit hirdetni és népszerűsíteni, hosszabb gondolkodás után döntöttünk így. De szeretném hangsúlyozni, nem célunk, hogy az SZDSZ-szel foglalkozzunk. Nem ez a feladatunk. Mi egy egyesületet hoztunk létre. Törvényjavaslatokat nyújtunk be, programot fogunk alkotni, vitákat, fórumokat indítunk, főként azok számára, akik a jelenlegi politikai kínálatból nem tudnak választani. Talán pár hónap múlva lesz számukra egy olyan csoportosulás, akire lehet szavazni.
Ez az egész engem az 1989-es évre emlékeztet…
Mondta is egy jobboldalinak tekinthető közéleti személyiség, hogy kicsit olyan hangulata van mindenkinek, mint húsz évvel ezelőtt volt. Valószínűleg azért, mert mindenki érzi, hogy a társadalomban a legalapvetőbb szinttől a legfelsőbb szintig jelentős változtatásokra van szükség, mert a jelenlegi út nem jó, téves út. Nem maga a rendszerváltás, azt semmiféle szempontból nem szeretném megtagadni, negatívan megítélni, hiszen jogállami alapokat teremtettünk. De elnmaradtak a nagy ellátórendszerek átalakításai, a rendőrség átalakításától kezdve a parlament létszámának csökkentéséig. Pedig ezeket meg kellett volna valósítani, ami soha nem késő, de egyre sürgetőbb.
Az elmúlt években több, magát harmadikutasnak nevező szerveződés indult, az LMP nem is szerepelt olyan rosszul az EP-választásokon. Önök, gyakorlott politikusok egyesületet hoznak létre. Lehet, hogy ezek mind annak a jelei, hogy teljes megújulásra van szükség a magyar politikai életben?
Biztos vagyok abban, hogy teljes megújulás kell. Én teljes meghasonulást érzek, amikor beülök a parlamenti ülésre és hallgatom a kormány törvényjavaslatok melletti indoklásait, majd hazajövök, találkozok ismerősökkel, és dől belőlük a panaszáradat, és joggal, mert az élet ma Magyarországon nem olyan, mint ahogy azt a legtöbb jogszabályunk láttatni szeretné. Biztos, hogy sokan, sok hibát követtek, követtünk el. Mindannyian. És ezért változtatni kell. A mi álláspontunk szerint a változtatásnak a polgári demokrácia irányába kell haladnia, mert ennél jobbat nem találtak ki. Hogy azon belül milyen árnyalatok vannak, rengeteg variációt tudok elképzelni.
Elképzelhető, hogy jövő tavasszal Hankó Faragó Miklós a Szabadelvű Polgári Párt országgyűlési képviselő-jelöltje lesz?
Nem szeretek ilyen jóslásokba bocsátkozni, egyáltalán nem tudom, hogy mi lesz jövő tavasszal. Egy biztos, hogy én Szombathely egyéni országgyűlési képviselője vagyok, ez egy óriási felelősség és elkötelezettség, ennek maradéktalanul szeretné eleget tenni addig, amíg a mandátumom tart. Hogy utána hogyan lesz, azt ma még előre megmondani, szerintem, senki sem tudja.
