Az úgynevezett Ratkó-korszak (1950-es évek közepén) hozta meg a nagy bébi-bummot, melynek második hullámában (1970-es évek közepén) még jelentősen megugrott a születések száma. Azonban az 1975-ös csúcsponthoz képest napjainkig folyamatosan csökken a születésszám, ezzel okozva komoly problémákat a jövőben például a nyugdíjrendszer számára is. - írja elemzésében a profitline. hu.
1981 óta évről-évre többen halnak meg, mint ahányan születnek Magyarországon, ebből elég könnyedén vonhatjuk le a matematikai következtetést: fogy a magyar. Ezért kormányzat elindította a "Családvédelmi akcióterv" elnevezésű programját, melynek alappillérei: CSOK, nagyszűlői GYED, babaváró hitel, jelzáloghitelekhez nyújtott állami kamattámogatás, autóvásárlási támogatás nagycsaládosoknak, bölcsőde fejlesztési program, stb.
Hogy mindezek a kormányzati támogatások mennyire sikeresek, azt talán a leginkább azzal tudjuk (majd) mérni, hogy mennyi gyermek születik hazánkban a jövőben. Az alábbi táblázatban megmutatott számok arra jók, hogy megmutassák a megyénkénti születéseket (az adatok a 2019. január - szeptember időszakot mutatják).
Ez a lista így nem mutat valós képet, hiszen az egyes megyék eltérő méretűek mind terület, mind lakosság-szám tekintetében, így sokkal izgalmasabb adatokat kapunk, ha úgy vizsgáljuk meg ezeket a számokat, ha mellétesszük az adott megye populációjának méretét is.
Ha tehát az adott megye lakosságát is figyelembe vesszük, akkor a "melyik magyar megye szüli a legtöbb gyermeket" verseny győztese Borsod-Abaúj-Zemplén megye lett, ahol a 660549 lakosra 5168 újszülött jutott az idei év első kilenc hónapjában. Vas megye pedig - mint látjuk - a hátsó régióban szerepel.
