„Nem mindegy, hogy amőbáznak a hátsó padban, vagy a mobiljukat nyomkodják?” – kérdezte tőlem egy egyetemista srác, amikor néhány nappal ezelőtt egy társaságban előjött témaként a tizenévesek telefonfüggősége, amely jól láthatóan jelen van az iskolákban is.
Vagyis pontosabban jelen volt, merthogy a nyár végi kormányrendelet 
“Pedagógus legyen a talpán, aki ezen eligazodik” - szeptembertől kitiltják a telefonokat az iskolákból 2024. August 12. 17:47 szerint a mobiltelefonok a “használatban korlátozott tárgyak” közé tartoznak, így ezek szeptembertől nem használhatók szabadon azokban az iskolákban sem, ahol eddig engedélyezték őket.
Mert sok iskolában már eddig is korlátozták a mobilok használatát, volt, ahol egy tanári asztalon levő ládikába kellett tenni őket a tanóra előtt, volt, ahol egyszerűen beleírták a házirendbe, hogy az iskola területén ki kell kapcsolni a mobilt, amit az iskolából kilépve visszakapcsolhat a tanuló. Szükség esetén viszont használhatja. Nem olyan bonyolult ez.
Ugyanakkor az iskolák és a pedagógusok számára mindenképpen komoly kihívást jelentett a mobilok jelenléte, ezért az, hogy segítséget kaptak a kormánytól, az nem feltétlen ördögtől való.
Ördögtől való viszont az, hogy
a döntést – ahogy az Magyarországon már csak lenni szokott - nem előzte meg semmiféle véleménycsere, egyeztetés, rákészülési idő vagy tesztidőszak.
Egy központi döntés született, ami azonnal politikai térbe cseppent, így a reakciók is politikai kontextusba kerültek, lehetetlenné téve a szakmai alapokon nyugvóó további diskurzust. A feszültségek tetőfokán egy fővárosi iskolaigazgatót leváltottak 
Bojkottálta a mobiltilalmat a budapesti gimnázium, ezért most kirúgták az igazgatót 2024. August 28. 12:25 , ami aztán egy utcai tüntetést 
A Madách Imre Gimnázium igazgatójának felmentése miatt tüntettek a Belügyminisztérium előtt 2024. September 02. 21:48 eredményezett.
Amilyen nagy közéleti viharokat kavart a rendelet megszületése, olyan nagy a csend annak a gyakorlatba ültetéséről és mindennapi működéséről.
Igaz még csak három hét telt el a rendelet gyakorlati bevezetése óta, de már bőven időszerűnek éreztük, hogy rákérdezzünk az illetékeseknél, hogy melyek az első tapasztalatok.
„Az eddigi tapasztalatok alapján a rendelet betartása fennakadást nem okozott, ilyen típusú jelzést tankerületi központunk sem az igazgatóktól, sem a szülőktől nem kapott. Több igazgató és pedagógus a rendelet pozitív hatásáról számolt be, miszerint a tanulók a szünetekben többet beszélgetnek, játszanak, használják a sporteszközöket – például pingpong-asztal – ahol az rendelkezésre áll”
– közölte lapunkkal Takácsné Pálhegyi Beáta, a Szombathelyi Tankerület Központ igazgatóhelyettese.Arra a kérdésünkre, hogy a szombathelyi tankerületben van-e egységes szabályozás vagy javaslat, hogy az iskolák hogyan oldják meg a mobiltelefonok begyűjtését, az a válasz érkezett, hogy az intézmények a saját lehetőségeik figyelembevételével alakították ki a mobiltelefonok iskolai tárolásával, használatával kapcsolatos szabályaikat, melyeket a helyi házirendekben kell rögzíteni.
Hogy egyelőre vannak még igazítanivalók a rendszeren, azt onnan sejtjük, hogy a Szombathelyi Tankerületi Központ az elmúlt hetekben felmérést végzett az iskolákban arról, hogy hol szükséges a telefonok biztonságos őrzéséhez speciális értékmegőrző szekrények beszerzése.
„A beszerzéshez szükséges árajánlatok bekérése folyamatban van” – tudtuk meg ezzel kapcsolatban.
Kérdéseinket elküldtük a Sárvári Tankerületi Központnak is, ahonnan későbbre ígérték a válaszokat.
Nem ezen múlik a magyar közoktatás sikere
A mobiltelefonok használatát valószínűleg meg tudták volna oldani maguk az iskolák önállóan is, finoman intézményre szabva, ha hagytak volna nekik ehhez elég mozgásteret és erőt. De ez a vonat már régen elment.
Ráadásul – valljuk be – nem is ezen múlik a közoktatás sikere, ahogy arra rávilágít a hátsó padban amőbázók példája is.
A közoktatás teljesítményének zuhanása az utóbbi időben – talán nem kiabáljuk el - mintha megállt volna, de a rendszer olyan mélységekbe került, hogy onnan nagyon nehéz lesz visszakapaszkodni, még akkor is, ha netán tényleg ez a kormányzati szándék.
De nem tudjuk, mi a kormányzati szándék
Mivel a rendelet bevezetése előtt nem volt érdemi véleménycsere, szakmai diskurzus, így nem igazán tudjuk, miért jutott hirtelen a kormány eszébe ez a drákói szigor.
Az indoklások – és magyarázkodások – között gyakran hallottuk, hogy a mintát a nyugati országok szolgáltatták, de ennek a kijelentésnek az őszinteségében kételkedünk.
Az az ellenzéki gyanú is sántítani látszik, hogy a kormány ezzel a rendelettel ismét a demokrácia megcsonkítására törekszik, hiszen a diákok az iskolán kívül ugyanúgy hozzáférnek az információkhoz, mint addig, a demokrácia sorsa pedig nem az osztálytermi mobilhasználaton dől el.
Ugyanakkor viszont eszünkbe jut egy egy évvel ezelőtti írásunk.
Olvasóinktól azt kérdeztük 
Miért vannak belezúgva a mobiltelefonjaikba a mai tizenévesek? 2023. August 19. 14:29 , hogy mit gondolnak arról a kínai tervről, hogy hatóságilag korlátozzák a gyerekek mobilhasználatát.
Nem kis meglepetésünkre így oszlottak meg a válaszok.
Az abszolút többség egyetértett a kínai kormánnyal, és radikális módon megvonta volna a mobiltelefont a fiataloktól, akikhez még hozzáadhattunk 28 százalékot, akik enyhébben, de szintén korlátozták volna a gyerekek mobilhasználatát.
Azaz olvasóink bő háromnegyede úgy gondolta, tenni kell valamit az ügyben.
Könnyen el tudjuk képzelni, hogy a kormány erre az általános társadalmi igényre mozdult rá.
Ahogy arról korábban írtunk Miért vannak belezúgva a mobiltelefonjaikba a mai tizenévesek? 2023. August 19. 14:29 , a fiatalok mobilhasználatával foglalkozó szakirodalom a függő fiatalok arányát 25-50 százalék közé teszi. Azt mi tesszük hozzá halkan, hogy érdemes lenne tudni, mekkora ez az arány a felnőttek körében.
