A legenda szerint Szent Péter nem győzte hallgatni a hidegtől elgyötört emberek fohászait, fogott egy nagy zsákot, feltöltötte napmeleggel és megbízta Sándort, hogy vigye le a Földre.
A zsák azonban annyira melegítette a cipekedő hátát, hogy kénytelen volt megállni egy Tejút-menti kocsmánál, hogy lehűtse magát. A hűtőzködés oly jól sikerült, hogy nem volt kedve továbbmenni. Szent Péter ekkor utána küldte Józsefet egy másik zsákkal, mondván: „keresse meg Sándort, és immár ketten vigyenek meleget, mert az emberek igen türelmetlenek”. De József is csak ott ragadt az ivóban.
Mit volt mit tenni, Szent Péter Benedeket is útnak indította, de vele is ugyanaz történt
Mivel a tavasz első napja feltartózhatatlanul közeledett a mennyek kapujának őrzője elveszítette a türelmét, és Mátyást már nem zsákkal, hanem ostorral küldte utánuk, aki a három „léha meleg felelőst” kikergette a kocsmából és lezavarta a Földre Mátyás ezért kapta az emberektől a „Jégtörő” melléknevet.
A történetet Tamási Áron „Jégtörő Mátyás” különleges meseregényben örökítette meg. A léha meleg felelősök triumvirátusának kocsmai kitérőjére a jótékony feledékenység már régen fátylat borított. 2018. év tavaszának Sándor és József napjának zimankós hófúvása viszont jó alkalom, hogy minderre újra emlékezzünk. Szerdáig még várnunk kell, hogy megtudjuk, vajon Benedek jobb belátásra tér e? Ha nem, akkor jöhet Mátyás az ostorral…