A Republikon kutatása azt is megmutatja, hogy a Fidesz és a Mi Hazánk egymásra kacsintgat.
2024 eleje óta, a kegyelmi botrány kirobbanása után és a Tisza Párt
felemelkedésével teljesen átalakult a magyar pártrendszer - írja a Republikon Intézet friss elemzése.
Jelenleg a két nagy párt(szövetség) szoros versenye jellemzi a magyar pártpolitikát, a Fidesz-KDNP és a
Tisza küzdelmében az adatai alapján a Tisza párt áll nyerésre. Azonban a
parlamenti küszöb körül elhelyezkedő pártok, főleg a Mi Hazánk, a Kutyapárt és a
DK szereplése sorsdöntő lehet a 2026-ban alakuló parlament szempontjából is,
ezért az intézet fontosnak tartja megvizsgálni az úgynevezett másodlagos
választói preferenciákat, szeretnének pontosabb képet kapni arról, honnan jöttek a
két nagy párt szavazói, és melyik pártoknak lenne esélye újra harcba szállni.
A teljes népesség július eleji elsődleges pártpreferenciája az alábbi ábrán látható.
A másodlagos pártpreferenciáknál a Kutyapárt a
legnépszerűbb alternatíva, a pártválasztók 12 százaléka szavazna a pártra, ha az első
általa választott pártra nem szavazhatna.
Ugyancsak 12 százalék szavazna át a Mi
Hazánkra.
A DK harmadik helyen áll, 10 százalék szavazna át Dobrev Klára pártjára.
A két nagy párt is szerepel a
másodlagos preferenciák között, a Tiszára 7, a Fidesz-KDNP-re 4 százalék szavazna át.
Látható, hogy a két nagy párt versenyében éppen a három, parlamenti küszöbhöz
legközelebb álló párt a legnépszerűbb alternatíva. Azaz az emberek továbbra sem
szeretnék, ha a szavazatuk „elveszne”, vagyis, ha nem lenne a szavazatukból
közvetlenül parlamenti mandátum.
A pártválasztók bő egyharmada nem tud olyan pártot mondani, amelyikre szívesen átszavazna.
Az is érdekes, hogy melyik pártokra szavaznának át az egyes szavazói táborok.
Ebben az esetben négyfelé bontották a pártválasztókat a megfelelő elemszám
kedvéért, Tisza, Fidesz-KDNP, „Tiszán-túli” ellenzék és Mi Hazánk szavazókra.
A Tisza szavazók elsődleges alternatívája a Kutyapárt, 26 százalékuk szavazna az
MKKP-ra.
A másodlagos DK szavazók szintén a Tiszától származnak, a tiszások 19
százaléka szavazna át a DK-ra.
A tiszások 9 százaléka a Momentumra szavazna, ami
nem indul a választáson, miután gyakorlatilag visszalépett a Tisza javára – talán
éppen ez tette a Momentumot szimpatikussá ebben a választói csoportban.
A Tisza
szavazóinak közel harmada nem tudja, kire szavazna, ha valamilyen okból meg
kellene változtatniuk a voksukat.
A Fidesz-KDNP tábora a
legextrémebb vagy „leghűségesebb”: a kormánypártok táborának több mint fele
nem tudja, hova szavazna át.
A maradék a jobboldali pártoknál maradna, a
fideszesek 28 százaléka a Mi Hazánkhoz menne, 9 százalék a Jobbikhoz, amely párt
jelenleg 0 százalékon áll.
A „Tiszán-túli” ellenzéki pártok szavazóinak legnagyobb részének
másodlagos preferenciája a Tisza párt, 28 százalékuk jelölte Magyar Péteréket.
22 százalék nem tudja, kire szavazna, a többiek mind valamelyik másik „Tiszán-túli”
párthoz fordulnának, 8 százalék a Kutyapárthoz, 7-7 a DK-hoz vagy MSZP-hez, vagy
esetleg a többiekhez.
A Mi Hazánk szavazók jelentős része, 44 százaléka a Fidesz-KDNP-hez fordulna, ha
pártot kell váltania. Láthatóan bevált a két (avagy három) párt közeledése, és a
Fidesz szélsőségek felé tolódása.
A Mi Hazánk szavazók másik fele azonban nem
szavazna a Fidesz-KDNP-re, 30 százalékuk nem tudja, kire szavazna, 6-6-6 százalékuk
a liberálisabb pártokhoz, a Kutyapárthoz, Tiszához, Momentumhoz menne.
Érdekes
kérdés, mi történik a Fidesz irányába zárt Mi Hazánk szavazókkal, ha a két párt a
jelenleginél nagyobb mértékben „összeborul”, azaz szorosabbra szövi a pártok közt
az elmúlt években szövődő szálakat - teszi fel a kérdést a Republikon.
Az elemzés adatai szerint a Kutyapárt és a Mi Hazánk szemmel látható tartalékkal rendelkezik a két
legnagyobb párt, a Tisza és a Fidesz szavazói táborán belül, ezért az esetleges nagy
pártok által okozott csalódásokból többletre tehetnek szert. A kis ellenzéki pártok
táborai nagyon változékonyak, de nem kizárt, hogy van még hely az asztalnál egy
további ajánlatnak, ami, attól függően, hogyan áll a két vezető párt, akár a parlamenti
küszöböt is megkörnyékezheti. Ehhez vélhetően a DK-ra is szükség lesz.
Módszertan
A kutatás 1000 fő telefonos megkérdezésével készült 2025. július 1 - 8. között. A kutatás nem, életkor, iskolai
végzettség és településtípus szerint reprezentatív az ország felnőtt lakosságára. A hibahatár: +/- 3,5 százalék.
Gratulálunk, ma már 10 cikket elolvastál a Nyugaton!
Szeretsz képben lenni azzal, hogy mi történik a világban, mi pedig a Nyugatnál éppen azért dolgozunk, hogy segitsünk téged a tájékozódásban. Köszönjük, ha pénzzel is támogatod a működésünket, a mai médiaviszonyok között csak így tudjuk fenntartani ezt az ingyenes újságot.
