Már egy hónapja beköszöntött az év legmelegebb évszaka, így megjelennek a város közösségi terein a sétálgató és magukat hűsítő emberek. Van, aki a megoldást egy fa árnyékában, egy fagylalt nyalogatásában vagy éppen a szökőkutak mellett találja meg.
Nincs ez másként Szombathelyen sem, ahol a meleg, nyári napokon sokan gyűlnek a szökőkutak köré. Éppen ezért tűnik ilyenkor furcsának, hogy a nagy tömegeket „vonzó” látványosság sok esetben nem üzemel.
Milyen állapotban vannak a szombathelyi szökőkutak?
Kíváncsiak voltunk arra, pontosan hol találhatók és milyen állapotban is vannak a város szökőkútjai.
Mint megtudtuk, Szombathelyen összesen hét köztéri szökőkút van. Ezeket a Szompark működteti, konkrét nevük nincs, bár a legtöbb esetben a hozzájuk kapcsolódó műalkotáshoz kötik őket. Szombathelyen ilyen, nyilvános szökőkút
Többségük azonban rossz állapotban van.
Az önkormányzat azt írta, a Fő téri szökőkút állapota nagyon rossz, teljes körű felújításra lenne szükség (például cserélni kell a vezérlést, az UV szűrőt és a homokszűrőt, a vegyszeradagolót és a fúvókát, de pótolni kellene a váltószelepet is).
Hasonló állapotban van a Savaria téri szökőkút is, amiről azt írták, megrendelték az aknában a villanyszerelést és a villamos szabványosítást, de további javítás is szükséges (fúvókacsere és szűrőszivattyú csere, az automata utántöltés pedig nem működik). Két kút viszont annyira rossz állapotban van, hogy időszakosan sem tudják működtetni, így azok üzemképtelenek.
A Városháza előtti szökőkutat teljesen fel kellene újítani, ennek költségei meghaladják a tízmillió forintot. Az Aréna Savaria előtti kútnál pedig csőtörés történt, de javítani kellene a mozaikburkolatot is.
Ugyanakkor megtudtuk, az önkormányzat 7 millió forintot különített el az idén a szökőkutak renoválására. Ebből felújították a már említett Savaria téri látványosságot, amit hamarosan a Fő téri szökőkút renoválása követ. Ezzel foglalkozó cég viszont alig van, de az önkormányzat folyamatosan egyeztet a munkákról.
Megjegyezték, az Alkotás utcai csobogó, a Berzsenyi téri és a könyvtár előtti szökőkút üzemképes, azokat a legtöbb esetben 12 és 20 óra között üzemeltetik. Az Antall József téri (könyvtár előtti) látványosság viszont csak a karnevál idején és az Ünnepi könyvhét alatt üzemel.
Miért csak nappal működnek a még működő szökőkutak?
Anélkül, hogy bármilyen találgatásba kezdtünk volna, megkérdeztük az önkormányzatot, miért kapcsolják ki esténként és délelőttönként a látványosságokat. Válaszukban azt írták,
azért, hogy spóroljanak a megnövekedett energiaköltségeken.
„A működő szökőkutak üzemeltetésének éves díja bruttó 4.127.500 Ft, mely tartalmazza a vízdíjat, a téliesítés, a takarítás, a vízcserék, a feltöltések és a karbantartás költségeit. Ezen felül van a 7 db szökőkút áramdíja, amiket, ha a korábbi évekkel azonos módon üzemeltetne a város, a jelenlegi megemelkedett energiaárakkal számolva évi bruttó 80 M forinttal terhelné Szombathely költségvetését” – tudtuk meg.
Mint kiderült, céljuk ezzel az, hogy olyan látványelemek költségén spóroljanak, amelyek hiánya a lakosságot nem veszélyezteti. Példaként említették Sopront, ahol a takarékoskodás miatt kikapcsolták a közvilágítást.
De mi van a „sárkánnyal”?
Végül azt is megtudtuk, hogy a két, városszerte jól ismert látványosság, a Szent Márton templom előtti, és az uszoda előtti „sárkány”
valójában nem szökőkút, hanem ivókút.
Előbbi nemrég elkezdett felújítását a Vasvíz Zrt. jelenleg is végzi. Ebből ivásra alkalmas víz folyik.
Az uszoda előtti „Sárkányos-kút” névre hallgató kútból – mely 2008-ban Veres Gábor szobrászművész ötlete alapján valósult meg – pedig gyógyvíz folyik.
Az már régóta köztudott, hogy a szombathelyi Fedett Uszoda melletti területen gyógyvíz található, ezért is építették ide a termálfürdőt. Azt azonban kevesen tudták 2008-ban, hogy a fürdőzés mellett a víz fogyasztása is egészségjavító hatású.
„Kellett valami 'attrakció', hogy felhívjuk az emberek figyelmét a gyógyvízre”
– mesélte Ipkovich György egykori polgármester, akinek felkérésére a Vasivíz Zrt. készítette el az építési engedélyezési, valamint a kivitelezéshez szükséges gépészeti és elektromos terveket.
„A víz elsősorban savtúltengéssel járó gyomor- és bél rendellenességek, esetleg az epehólyag és epe utak rendellenességei esetén lehetnek kedvező hatásúak. Javasolt mennyiség: naponta 2–3 x 2,0 dl, a természetes biológiai vízpótláson túl. A gyógyvíz kedvező hatással van az emésztőrendszeri betegségekre. Kémiai összetétele miatt azonban nem javasolt magas vérnyomás esetén” – tudtuk meg.
Ugyanakkor a városháza felhívta a figyelmet, hogy a többi szökőkút vizét vegyszerezik, így azok vize fogyasztásra, fürdésre nem alkalmas. „Ezen kutakból inni és a vízzel érintkezni, fürödni szigorúan tilos” – írták.
