110 éve, 1908. június 30-án a Szibériai Vanavara településtől kb. 60 km távolságra bekövetkezett titokzatos robbanás letarolta a tajgát, a legelő állatokat hamuvá égette, az epicentrumtól 20-40 kilométer távolságig koncentrikusan, körülbelül 8 millió fa dőlt ki, és a detonáció a település házainak ajtajait, ablakait is betörte - írja Facebook-posztjában Feiszt György.
A robbanástól 500 km távolságra, Vlagyivosztok felé robogó transzszibériai expressz a kisiklással fenyegető rázkódás miatt megállt, utasai az eget keresztülhasító fényes csóvát, majd a napot is elhomályosító villanást láttak és a leszállók arca megperzselődött az intenzív sugárzástól.
A lakott településektől távoli, nehezen megközelíthető területre a világháború, majd a bolsevik forradalom okozta zűrzavaros évek miatt a Kulik professzor által vezetett tudományos expedíció csak 1927-ben jutott el. Az esettel kapcsolatban a tudományos álláspontok azóta sem tudtak egyértelmű megállapításra jutni. A legelfogadottabb nézet szerint egy kisbolygó, vagy üstökösmag robbanhatott fel.
A becsapódó test nem érte el a földet, de lökéshulláma feltördelte, letarolta a talajt. A 6-8 kilométer magasságban bekövetkezett robbanás energiáját 10-30 megatonnásra becsülik, amely körülbelül ezer Hirosimára ledobott atombombának felel meg.
A katasztrófát magyarázó legújabb elméletet két amerikai fizikus, Albert Jackson és Michael Ryan publikálta, szerintük 1908-ban Földünk egy kisebb fekete lyukkal ütközött össze, amelynek során atomenergia szabadult fel. A Tunguszka esemény máig egyike a tudomány megoldatlan rejtélyeinek.
