Ha elkezdődik a kilábalás a válságból, és megnyugodni látszanak a piacok, elég, ha a politikusokra bízzuk a dolgokat, ők minden erőfeszítés nélkül képesek újabb válságba hajszolni a legerősebb országot, és rajta keresztül a világ gazdaságát is.
Elfogyott a pénz
Nem igazán vannak a hírek fősodrában az Egyesült Államokból érkező információk, pedig szép lassan áll az államigazgatás. Két vészhelyzetet sikerült egybeterelniük a tehetséges politikusoknak, megoldás még most sem látszik.
Kezdjük az USA eladósodásával. Szövetségi szinten törvény határozza meg, mekkora az adósságplafon, e fölé nem mehet a szövetségi kormány. Ezt a plafont májusban el is érték, és azóta semmiféle hitelbe nem mehet bele Washington. Márpedig elfogyott a pénz, és gyors segítség nélkül nem lesz megoldás.
Az elmúlt húsz évben háromszor is volt már ilyen, akkor egyszerűen, igaz kissé rövidlátóan oldották meg a dolgot, a szenátus és a képviselőház is megszavazta az adósságplafon emelését, így pénzhez jutott a központi kormányzat.
Leáll az ország
Most viszont a republikánusok bekeményítettek, nem hajlandóak megszavazni az adósságplafon emelését, és az új költségvetést sem. (Az USA-ban szeptember 30-ig tart a költségvetési év.) Ennek viszont két következménye van. Az adósságplafon megemelése nélkül csődbe megy az USA, a költségvetés megszavazása nélkül pedig leáll az államigazgatás jó része, legalábbis a szövetségi szinten.
Utóbbi már el is kezdődött, szövetségi intézmények több tízezer dolgozóját küldték fizetés nélküli szabadságra, csak a NASA-tól 12 ezer embert. Befagyasztják a diákhitel és a szövetségi bérek kifizetését, a létfenntartáshoz szükséges szinten működik a szövetségi közigazgatás, bezárják az intézményeket, stb.
Mindez azért, mert a republikánusok meg akarják vétózni Obama elnök egészségbiztosítási reformját. Az elnök ugyanis kötelezővé tenné az egészségbiztosítást, jelenleg ez csak opció a munkaadók számára. Persze, a konzervatívoknak több követelése is van, de ebben az egyben nem akarnak engedni.
Változnak az erőviszonyok
És miért alakult így? Az USA demokrácia-felfogása és választási rendszere miatt. Annyira komolyan veszik a kisebbségbe került politikai erő jogait, hogy az ellenzék meg tudja vétózni a többség terveit, így állandó egyezkedésekre van szükség. Most úgy tűnik, hogy mindkét oldal mélyen beásta magát, és nem hajlandó engedni.
A másik a választási rendszer. Kezdjük ott, hogy a végrehajtó hatalom vezetőjét, az elnököt közvetlenül választják, így az ő mandátuma nem függ sem a képviselőháztól, sem a szenátustól, attól sem, hogy ott éppen melyik oldal van többségben.
A másik, hogy mindkét ház (képviselőház, szenátus) tagjai szinte folyamatosan cserélődnek. Kétévente van választás, ilyenkor a képviselők és a szenátorok harmadát lecserélik. Vagyis, egy elnöki ciklus alatt kétszer változik mind a szenátus, mind a képviselőház összetétele, általában módosulnak az erőviszonyok is. Gyakran van olyan, hogy az elnök tulajdonképpen ellenzékből kormányoz, mert mindkét házban a másik oldal van többségben.
Korlátozni az ellenzéket?
Az esetek többségében sikeresek a tárgyalások, most erre nem sok esély van. Egyes elemzők már azt javasolják, hogy változtassák meg a szabályokat, mert így nehéz, sőt olykor lehetetlen kormányozni. Szóba jöhet, hogy korlátozzák az ellenzék vétójogát, vagy változtatnak a választási rendszeren. Nem lesz rá sok esély, hiszen több mint kétszáz éves rendszerről van szó.
Addig is két dátumot érdemes majd figyelni. Október 17-ét, mert ekkor már semmi pénz nem marad a szövetségi kasszában. A másik november 1. Eddig tart ki az átmeneti költségvetés, és ha addig nincs megegyezés, akkor csődbe megy az USA.
Hiába, ügyesek ezek a politikusok.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
