"Németország választott – Mit jelent az eredmény Németország és Európa számára?" néven szervezett közös beszélgetést a Friedrich-Ebert-Stiftung és a Konrad-Adenauer-Stiftung február 24-én Budapesten. Előbbit Ernst Hillebrand, utóbbit Michael Winzer magyarországi irodavezetők képviselték. A rendezvényt Mráz Ágoston, a Német-Magyar Barométer szerkesztője és a Nézőpont Intézet igazgatója moderálta.
A valószínűleg hivatalba lépő Kereszténydemokrata Unió (CDU) és Német Szociáldemokrata Párt (SPD) koalíciójának meglett a parlamenti többsége, így nem kell bevonniuk a zöldeket a leendő kormányba. A szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) előretörése mellett szó esett a szélsőbaloldali Balpárt (Linke) meglepően jó eredményéről is. Mráz humorosan megjegyezte, kíváncsi, van-e jövője a kommunizmusnak Németországban.
Az egyik fő téma a jelenlegi kormánypártok rossz eredménye volt. Az SPD ugyanis történelmének egyik legrosszabb eredményét érte el, a jobbliberális Szabaddemokrata Párt (FDP) kiesett a parlamentből, egyedül a Zöldek (Grüne) voltak azok, akik nem szenvedtek jelentősebb visszaesést. Ezt annak is tulajdonították a beszélgetés résztvevői, hogy nekik sikerült leginkább érvényesítniük az akaratukat a kormányban.
Természetesen az egyik legfontosabb megtárgyalni való kérdés az AfD szereplése és jövője volt. A párt 10 százalékról 20-ra küzdötte fel magát, kifejezetten jól szerepelt az egykori NDK területén (Berlint leszámítva). Hillebrand és Winzer szerint viszont míg a többi jobboldali populista párt Európában mérsékelte az álláspontját, hogy kormányzóképes erőnek tudjon mutatkozni (például a Svéd Demokraták vagy a Giorgia Meloni vezette Olasz Testvérek), addig az AfD az ellenkező irányba ment el, és feltehetően obstruktív ellenzéke lesz az új kormánynak.
A szélsőbaloldalon a Linke jó szereplését két fő tényezőnek tudják be. Az egyik a közösségi médiában való aktivitásuk, amivel a fiatalokat, főleg a fiatal nőket elérték. A másik ok szerintük, hogy a pártok közül egyedül a Linke foglalkozott aktívan az olyan témákkal, mint a megélhetés vagy a munkások jogai.
A másik szélsőbaloldali tömörülés, a Balpártból kivált Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) viszont nem érte el a küszöböt, ennek is köszönhető, hogy létre tud jönni egy CDU-SPD nagykoalíció. Korábban sokan úgy hitték, a szociálkonzervatív BSW átveszi a Linke helyét, de végül ez nem következett be.
Az SPD sok szavazót vesztett, beleértve a munkásosztály egy részét is, de Hillebrand optimista a kormány jövőjét tekintve. Ő a párt migrációkritikus szárnyát erősíti, szerinte az európai baloldalnak problémákat okoz a bevándorlás kérdése.
A választás győztesei, a CDU és bajor testvérpártja, a Keresztény Szociális Unió (CSU) viszont pont, hogy szigorítani akarnak a jövőben a bevándorlási törvényeken. A képzett szakemberek befogadására külön szervet hoznának létre, az illegális migrációt pedig tovább korlátoznák.
A leköszönő kancellár, Olaf Scholz 1969 óta az első kancellár, aki négy évet sem töltött a hivatalban. Utódja, a CDU-s Friedrich Merz 69 évesen veszi át a stafétabotot, de az asztalnál ülők szerint, ha Konrad Adenauert még 83 évesen is újraválasztották a németek, akkor Merznek is van esélye sokáig húzni a hivatalban, elvégre az édesapja is még él 102 évesen.
Friedrich Merz életútjáról egy korábbi cikkünkben 
Az biztos, hogy két méter magas - Kicsoda Friedrich Merz, aki német kancellár lesz? 2025. February 24. 14:45 írtunk.
