Itt van fotón a pszeudosámánista undormány, ami 50 évig virít majd Szombathelyen

Rohammunkában ugyan, de időre elkészült a milánói expóra készülő, súlyzóba oltott, sokat (és okkal) kritizált sámándobos-haltetemes építmény, ami hiába verte ki a biztosítékot építészberkekben, mi itt Szombathelyen fél évszázadig kerülgethetjük majd. A látogatók már látogathatják, mi mutatunk két képet, ezek már nem látványtervek, hanem a sajtóanyagból származó fotók - javasoljuk hozzá a fenti, 13 évvel ezelőtti Belga-dal elindítását, remek élmény lesz!

Emlékeztetőül:

Ezt a pavilont a világkiállítás végén leszerelik és Szombathelyre szállítják. A volt huszárlaktanya területén állítják fel, az önkormányzat nemrég 50 évre adta át 50 évre tervezik a sámándobos pavilon szombathelyi tartózkodását 2015. April 11. 12:23 a 20 ezer négyzetméteres területet az ezzel megbízott állami cégnek. A pavilontól egyébként még a tervezői is elhatárolódtak Már a tervezőknek sem tetszik a világkiállítás sámándobos magyar pavilonja 2015. April 09. 10:52 , annyi módosítást hajtottak rajta végre a politika nyomására.

Kívülről így néz ki:

Belülről, emberekkel zsúfolva, így:

Ami magát a konstrukciót illeti, a helyzet már régóta változatlan, a műtől még a saját tervezői is elhatárolódtak, míg az egyébként győztes, azonban később trónfosztottá vált pályamű tulajdonosai értetlenül állnak Szőcs Géza kormánybiztos – egyszemélyes – döntése előtt. De nézzük sorban, mi minden történt ebben a kusza történetben, ami sajnos a mutyi gyanújától sem mentes.

A kialakult helyzet jellemzőbb, mint a sámándobos motívumrendszer

A MÉK (Magyar Építész Kamara) és a MÉSZ (Magyar Építőművészek Szövetsége) közös levélben határolódott el a sámándobos építménytől, amit korábban sem a zsűrizés közben, sem pedig az azt követő program előkészítésben sem támogatott. Szőcs Gézát viszont még az sem hatotta meg, hogy a tervet jegyző építészek is kihátráltak a projektből, ahogy fogalmazta, ami megvalósul, ahhoz nem adják a nevüket.

Az Index.hu információi szerint a hivatalosan megbízott építészcsapatot a 100 százalékos állami tulajdonban lévő Carpathia Kft. még mindig nem fizette ki. Az állami tulajdonú cég ugyan szóban elfogadta azt az összeget, amit az építészek a tervezésért kértek (a kamarai díjszabásnak megfelelően), a számla viszont ennek a negyedéről készült, az indoklás szerint, a fennmaradó részt a Carpathia egyéb keretből fogja majd kifizetni.

A szóbeli megállapodásokat viszont nagyon nehéz érvényesíteni; jelen esetben az építészek hosszú hónapok jártak a céghez, és követelték a fennmaradó összeget, amit végül a fél évvel később született második szerződéssel együtt megkaptak.

Ezek után Ertsey Attiláék kiszorultak a projektből, ahogy az Index.hu-nak fogalmazott:

A megbízó már korábban megszakította velünk a kapcsolatot. Informálisan hallottuk, hogy kérték a kivitelezőt, hogy már ne velünk egyeztessen.

Ennek az lehetett az oka, hogy a tervezők folyamatosan jelezték a kifogásaikat.

Az alkotótárs a sztori másik felére emlékszik

Szintén az Index.hu-nak nyilatkozott az ötletgazda, Sárkány Sándor is. Sárkány szerint a pavilonon eszközölt változások oka a költséghatékonyság, hogy a Malomnál (az eredetileg győztes terv – a szerk.) olcsóbb épületet építsenek. Sárkány Sándor a megvalósíthatósági terv miatt kereste fel Ertsey Attilát – aki passzív házat tervezett –, és Herczeg Ágit, aki 17. századi kertet szeretett volna. Sárkány szerint az alkotótársai nem voltak képesek leküzdeni az egyéb kihívásokat, hogy a pavilonnak számos egyéb kihívásnak is meg kell felelnie.

Azért Sárkány a hírportálnak azt is elárulta, miben lesz más a pavilon:

Végül kihagytuk például az energiatakarékos megoldásokat, ezek fél év alatt úgysem térülnének meg. Ehelyett formájában lesz organikus a pavilon. Egyelőre heroikus küzdelemben vagyunk az olasz kivitelezővel, hogy a buborékok és a cseppek koncepciója megvalósuljon. De benne lesz például Bogányi Gergő zongorája

– ebből mi annyit szűrtünk le, hogy a Szombathelyen eltöltendő 50 évről szépen megfeledkeztek. Nem csak csúnya lesz, de ráfizetéses is, mert az energiatakarékos megoldások 50 év alatt azért sokat jelentenének.

Május elsején megnyílt a milánói világkiállítás, a magyar pavilon viszont csak június 15-én nyit majd, másfél hónap késéssel, legalábbis egyes források szerint.

Az eredeti győztesek a Facebookról tudták meg, hogy mégsem

Getto Tamást, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetőjét és a Nemzeti Építészeti Tanács tagját a 444.hu szólaltatta meg. Getto szerint megvalósíthatósági tanulmányt és költségbecslést is kértek tőlük, és bár ezek hamar elkészültek, válasz nélkül maradtak. Ezek után jött a bejelentés Szőcs Gézától, hogy Hutter Ákos és Getto Tamás tervével szemben több szakmai kifogás is felmerült, egyrészt túl drágának tűnt, másrészt pedig kivitelezési problémák is adódtak.

Ehhez képest a sámándobos pavilon 2 milliárd forintból épül, míg Getto szerint az ő tervük másfél milliárdból kijött volna. További problémát jelentett a Malomhoz használandó víz mennyisége, illetve a vízcsobogás. Szőcs azt állította, hogy a malomszerkezet működéséhez ezer köbméter vízre lesz szükség, Getto Tamás ezzel szemben elmondta, hogy akár ezer liter vízzel is működik a dolog. Szőcs arra is kitért, hogy a Malom nem lett volna hiteles, mivel a malomkereket napenergia működtette volna, és ha nem süt a nap, akkor áramot vagy benzint kellett volna használni…

Nem ez a legszebb bizonyíték arra, hogy ha a Nap ledobja az ékszíjat, akkor baj van?

– mondta Getto Tamás a 444.hu-nak, vagyis pont ez a napenergia nélküli nem működés lett volna a lényeg, ami maximális kielégítette volna az expo zöld elvárásait. A kormánybiztos statikai problémákat vélt felfedezni, ami már csak azért is nevetséges, mert Getto Tamás és Hutter Ákos két nemzetközileg is jegyzett építészek. A Malom egyébként konyhát és zárható konferenciatermet is magában foglalt volna, bár ez utóbbi a kormánybiztos hiányolta.

Adatok forrásai: 444.hu és Index.hu