A zöldségárak az utóbbi időben elszabadultak. - írja a privatbankar.hu - Az ország legnagyobb elosztópiaca, a budapesti Nagybani nemrég közölte, hogy a petrezselyemgyökér (közismertebb néven fehérrépa) éves összehasonlításban 300 százalékkal drágult, de talán ennél is fontosabb, hogy a burgonya, amely alap élelmiszernek számít Magyarországon, kétszer annyiba került, mint tavaly. De volt, hogy ennél is nagyobb volt a krumpliár-emelkedés.
A portál megjegyzi, cikkük írásakor az egyik hipermarketben a friss csirke levesaprólék (80 deka) éppen 433 forintba kerül, az előválogatott vegyes leveszöldség tálcájáért (75 deka) viszont 649 forintot kérnek. A csirkehúsleves összetevői közül a zöldség árban megelőzte a húst. Már csak a marha tartja magát, ott még a hús kerül többe, de még ott sincsen már óriási különbség.
A július végén mért árváltozások átlaga egyébként 5,7 százalék volt, ami csaknem kétszerese az inflációnak. Ha a szélsőségeket kizáró medián értékét nézzük, az csupán 3,6 százalékot mutat, de még ez is reáldrágulást jelez a 2,9 százalékos hivatalos inflációs adathoz képest. (A KSH forgalommal súlyozott zöldséginflációs mutatója ennél is magasabb, 14,4 százalék volt júliusban.)
A kocsonya példája azonban mutatja, hogy az egyéni szükségletek szerinti súlyozás ettől nagyon eltérő eredményre vezethet. Aki nem a mogyoró megszállottja, az nehezen győzhető meg azzal, hogy az import mogyoróbél ára egy év alatt a felére esett, miközben egy lecsó vagy egy bableves költsége alaposan nőtt.
Néhány piaci szereplő szerint három fő oka körvonalazódik a drágulásnak: Csökken a hazai termőterület. Ez a jelenség nem újdonság, de mégis döntő szerepet játszik abban, hogy kis mértékben folyamatos inflálódás van, mivel a hazai zöldség-gyümölcs mennyisége a nagybani piacokon csökken.
Másrészt, mivel a kereslet megvan, és a lakosságnál lévő elkölthető pénz mennyisége nő, kieső hazai termést értelemszerűen az import áru veszi át, ám ennek árszintje (a kivételektől eltekintve) általában magasabb. A keresleti piac és a magasabb árú import következtében a termelők kis mértékben emelni tudják az áraikat. Ez azonban csak részben növeli a hasznukat, hiszen időközben az ő költségeik is emelkednek.
Harmadrészt, már csak azért is így van ez, mert a drágulás talán legmeglepőbb oka valójában a piac fehéredése lehet. A zöldség-gyümölcs nagy- és kiskereskedelem sosem arról volt híres, hogy az áfát igyekszik pontosan befizetni, és most sem arról van szó, hogy minden piaci szereplő hirtelen patyolat tiszta lett, a fehéredés azonban megfigyelhető. A magasabb árak mögött így valójában az állami adóbevételek megugrása állhat, a kereskedők pedig csak mérsékelten élvezhetik a trend előnyeit.
