Az uborkaszezon legszebb virága Szegedi Csanád esete az ő elvbarátaival és a fajtársaival. A sztori sovánka, az egyik jobbikos képviselőről kiderült, hogy zsidó, ami miatt haragszanak rá náci barátai, de nemcsak rá, Köves Slomó rabbira is, hogy fogadta őt, míg Vona Gábort meg nem. Nem érdemes boncolgatni a szálakat, kínos kelet-európai pite, amiben benne van körülbelül ezer évünk, meg egy kis resztli hatszázezer magyar zsidóval.
A baj inkább az volt, hogy Csanád testvér, amikor még kicsi volt, maszatos, és minden fűcsomóban megbotlott, nem nézte meg a Vili a veréb című magyar rajzfilmet, vagy ha látta is, nem okult belőle semmit. Pedig minden esélye megvolt rá, hisz ezt a rajzfilmet adtuk-vették meg a legtöbbször a világon, vagyis igazi hungarikum, mindenkinek ajánlom, akár kis pisis a néző, akár zsírdisznó öreg, mint én.
A sztori ugyanaz, mint Szegedi Csanádnál. Egy kisfiú, aki nem rajong a tanulásért, sokkal inkább a verebek csúzlival való lövöldözgetéséért, egy varázslat folytán váratlanul utcai veréb lesz. Gondolhatják, hogy ez azért stresszes, innentől a macska halálos ellenség, meg a csúzlis fiúk is, akik nem szeretnek tanulni. Megfordul az ember körül a világ, főleg ha veréb. Írhattam volna azt is, főleg ha zsidó, ugyanazt jelenti ebben az összefüggésben.
Nem sajnálom Csanád testvért, mert a saját példámból tudom, hogy jót tesz az embernek, ha kihullik abból a kulturális-ideológiai összefüggésből, amiben oly kellemesen megvackolta magát. A mi rajzfilmhősünk se hallgatott soha a nagymamájára, sem az öreg, de sokat tapasztalt tündérre, akik pedig arra bíztatták, hogy legyen egy kicsit empatikusabb azokkal szemben, akiket leparittyázik a faágról. Fáj nekik, és szeretnének még élni. Olyanok, mondom, mint a zsidók, akár magyar, akár német, vagy izraeli verébről van szó.
Az teljesen világos, hogy Slomó rabbi miért cselekedett így? ( Vagyis hogy fogadta és meghallgatta a zsidóságával frissen szembesült Szegedit, közleménye itt olvasható - a szerk.) Az egyén, az ember mindig méltó a figyelemre, a csürhe nem, és még annak parancsnoka sem. Egy ember mindig végtelenül több, mint egy párt. Ja, hogy ráadásul zsidó is ez az identitását kereső ember?! Neki biztos nem probléma. Különben nem lenne rabbi.
A probléma inkább a magyarokkal van, akik a politika farvizén ezen szórakoznak. Kinek ki az anyja meg az apja? Ez olyan nevetséges, mint azt kutatni, hogy hol vannak többen a zsidók, a kajakosok vagy a kenusok között. Jut ez eszembe London és az olimpia után, amikor már megkezdte a média közös sikerünk politikai szétszálazását. A rossz hír, hogy ráadásul mindkét oldal. Vagyis egyet tehetünk: tovább lapozunk a magyar politikai bulvár hasábjain a kis színesig, ahol az állatkertben született kis rájáknál megnyugszunk.
Hiába, punnyadó augusztus van, és még a nap is kellemesen süt le ránk.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
