Sokan meglepődtek az évvégi szombathelyi koncerteteken Születésnapi (új) Anima-diszkó 2008. December 29. 17:24 . Kollégánk egyenesen Anima-diszkónak titulálta a műsort. Egyetértesz ezzel a jelzővel?
Persze, egyetértek, noha neki valószínűleg fogalma sem volt arról, mit ír. A diszkó számunkra ugyanis nem pejoratív jelző, sőt. Egy stílus elnevezése, minden hozzá kapcsolódó értékítélet nélkül. Nagyon jót mulattunk egyébként a kollégád cikkén, meg a koncert előtt a hangbeálláson készített képein, amelyről sokan valószínűleg azt hiszik, hogy a koncerten készült, illetve fantasztikusan viccesek a pakolást meg a színpadépítést kommentáló sorai. Ilyen Monthy Python-jellegű írást, amelynél nem tudod eldönteni, hogy a szerző humornak szánta vagy komolyan, az elmúlt 15 évben még úgysem láttunk, köszönet érte.
Tolmácsolom. De úgy tűnt, egy teljesen más Anima lépett a színpadra.
És az baj? Aki figyelt bennünket az elmúlt másfél évtizedben, az láthatta-hallhatta, hogy ez egy energikus, sokféle stílusban gondolkodó, új utakat kereső csapat, ráadásul úgy, hogy a szerzők ugyanazok voltak mindig. Ma az egyformaság, meg az
előrecsomagoltság
a menő, mint a mosó- vagy levespor-bizniszben, pedig lehetne a változatos és kísérletező attitűd is az erény, nemcsak az, hogy egy zenekart kizárólag úgy tudnak elképzelni egyesek, hogy a színpadon mindig ugyanazok, egyre öregebben, egyre unottabban eljátsszák a jól ismertslágereket
.Erre láthatunk elég példát amúgy is, mi nem ezt az utat követjük. Számunkra nincsenek szabályok, azt csináljuk, ami éppen jólesik. Egy alkotónak miért kéne igazodni bármihez is? Akár a közönséghez, akár a kritikusokhoz? Én úgy láttam egyébként, hogy ez a magatartásunk a szombathelyi közönségnek is
jólesett
, mert jók voltak visszajelzések. Egyébként meg előadjuk a régi dalokat is, csak elég sok munkával mindig izgalmassá próbáljuk tenni a hangszerelésüket, ezért időről-időre hozzájuk nyúlunk. Ahogy egyébként a közönség is változik, hiszen azalapközönségünk
eddig mintegy ötször cserélődött ki teljesen. Ez így van rendjén, mindig jönnek az újak,a régiek meg keseregjenek, hogy ami volt, az tényleg elmúlt és hallgassák a lemezeket. Azokon is mindent számot Gergővel és Szabival hárman írtunk, ahogy a legutolsó dalunkat is együtt csináltuk.Ha már megemlítetted. Ismét együtt dolgoztok Szabival Régi idők új szelei: Prieger Szabolcs visszatalált az Animába 2008. May 29. 23:41 , pedig volt némi szünet. Úgy tudom, a stílusban nem értettetek egyet. A mostani stílus hármótok közös gyereke?
Nem jól tudod. Nem a stíluselképzeléseken volt a vita, hiszen a hangszerelést mindig ketten végezzük Gergővel, de ez így volt tizenéve is. A vita egyébként egészséges és jó dolog, ahogy klassz az is, hogy ha van közös mondanivalónk, s akkor együtt dolgozunk. Így van ez most is, s ez nagyszerű érzés. Visszatérve az általad említett
stílusra
. Szerintem a hangszerelés határozza meg astílust
, merta dal mindig ugyanaz marad
, hiába kap ezerféle ruhát, divatos megszólalást. A dal dal marad akkor is, ha csak akusztikus gitár-ének alakot ölt.
Szabi dallamokban nagyon erős, például az új szám, a Switch Me On refrénjét írta meg úgy, hogy a dal többi része, sőt a refrén instrumentális része már megvolt. Mi Gergővel mindezt Budapesten, míg ő Szombathelyen készítette, aztán összejöttünk egyszer-kétszer, s készen is volt a dal. Aztán Gergővel még hónapokig
kínlódunk
rajta stúdiókban, zenészekkel, énekesekkel, ahogy ebben az esetben is így történt. Az új stílus rámenős tánczene, ez az új mániánk, s amióta Gergővel nyomjuk az Anima DJ-esteket, azóta még inkább táncoltatni kívánjuk a közönséget.Szombathelyen kellően hálás is volt ezért a közönség, és ha belegondolok, igazad van, ők már egy újabb generációból jöttek. Itt azért még mindig otthon vagytok, de milyen volt a fogadtatás december 30-án, az A38 hajón?
Csodás. De a hajón is hasonlóak voltak a tapasztalataim, rengeteg új arccal találkoztam. Nagyon jó látni, hogy évről évre újabb fiatalok csatlakoznak a közönséghez, ez rengeteg erőt ad és sok örömet okoz.
Lányod, Fanni, most komoly énekesnőként mutatkozott be. Lehet, hogy ő lesz az Anima új arca?
Ha
Az
arca nem is, de az egyik arca mindenképpen. Nagyon tehetséges, évek óta testközelből figyelhetem a megnyilvánulásait, tele van ötlettel. Az A38-as koncert után az after-bulit csináló szombathelyi Phreek Gimmiks-szel és Tommy Brutkho-val a koncert után MC-zett, énekelt, improvizált, szóval nagyon jó lesz adumálásban
is, nemcsak énekben. Remélem, hogy évek múltán alkotóként is be tud kapcsolódni a munkába.
Néhány évvel ezelőtt egy netes vitában arról volt szó, hogy Magyarországnak nincs világsztárja. Egy hozzászóló szerint viszont van, az Anima Sound System. Hogyan álltok most a külföldi kapcsolatokkal?
Játszunk külföldön, egy hónapja már másodszor voltunk egy év alatt Írországban, Corkban és Dublinban, rá két napra Temesvárott játszottunk úgyszólván
színromán
közönség előtt, ami igazán jó érzés volt annyi forró erdélyi bulink után, meg rávilágított arra is, hogy Romániában nemcsak a kinti magyarok szeretnek bennünket. A hazai ünnepi koncertek előtt Kassán játszottunk, jövő héten Pozsonyban DJ-zünk Gergővel, aztán indulunk Franciaországba játszani. A világsztárság óriási túlzás, kicsit vicces is, de az tény, hogy ismernek bennünket sok helyen a világban, koncerteztünk már a Benelux államokban, Franciaországban, Kelet-Európában úgyszólván mindenhol, többször játszottunk különleges helyeken Spanyolországban.Utolsó lemezünk is megjelent Európában, korábban pedig több dalunk is szerepelt Japánban és az Egyesült Államokban megjelenő válogatáslemezeken, sőt az USA-ban megjelent egy albumunk is. Persze ránk férne egy külföldi szervező-ügynökség is, hogy még jobban menjenek a dolgaink, mert ami van és
összejön
, azt mi levelezzük és telefonáljuk le a magunk módján, egyelőre külső segítség nélkül.Ez a nemzetközi ismeretség azért felelősséggel is jár, nem?
Nem felelősségről beszélnék, sokkal inkább a zene- vagy bulicsináláshoz szükséges alázatról és fegyelemről, ha ez utóbbi nem hangozna egyből a kimondás pillanatában frázisként. Felelősségünk abban van, hogy soha ne kössünk olyan kompromisszumot, ami ellustuláshoz, alkotó energiáink megcsapolásához vezetne. Ez felelősség, főleg ebben a konzumidióta világban. Az ügyben persze, hogy egy egyszer már megismert, megízlelt, megrágott és kiköpött termékhez, valami virtuális Anima-képhez maradjunk hűek - arra gondolok, hogy sokan valami számomra megfogalmazhatatlant várnak el egy zenekartól -, nem tudok biztatókat mondani.
Szeretjük meglepni a közönséget új ötletekkel itthon és külföldön egyaránt. Nem nagyon érdekelnek bennünket a rajongói elvárások. Szeretjük a közönségünket, mert nyitott és érdeklődő. Sok szeretetet kapunk ettől a közönségtől. De a legnagyobb boldogságot azok a fiatalok okozzák, akik mondjuk odajönnek a koncert után, vagy írnak a myspace-re, ahol mindenkinek személyesen válaszolunk, szóval hogy soha életükben nem hallottak még a zenekarról, de nagyon
bejön
nekik a dolog.Na, erről beszéltem az imént: a közönségünk mindig új, mindig mozgásban van, a nosztalgiára áhítozók meg járjanak mondjuk a Tankcsapdára vagy az általam egyébként kedvelt Kispálra. Sőt, ne is Kispálra járjanak, hanem valamelyik Kispál-klónra. Az elbutultjának az való. Abból úgyis van mostanában épp elég. Elbutult nézőből is, meg klón-zenekarból is. Még koncertre se kell járni, csak be kell kapcsolni a zenetévét vagy a rádiót, aztán hallgatni és nézni bambán. Mi meg közben csináljuk a saját dolgunkat, önző módon elsősorban a saját szórakoztatásunkra, kiterjedt myspace-kapcsolatokat tartunk fenn, figyeljük a fiatal zenekarokat és dj-ket szerte a világon, remixelünk és remixeltetünk, s ha meg mindig lesz erre közönség - ahogy eddig is, 15 éven keresztül mindig volt-, az csak külön öröm és boldogság.
Lemez, hazai koncertek a közeljövőben?
Tavasszal sok helyen játszunk majd, nyáron jönnek a nagy fesztiválok, DJ-zünk is sokfelé, közben meg készülnek az új dalok is, sorban egymás után. Egy nagylemeznyi anyag már összejött, hogy mi lesz a sorsa, még nem tudjuk. Lehet, hogy
fizikai hanghordozó
lesz belőle, amit meg lehet majd vásárolni a lemezboltokban, de az is lehet, hogy ingyen adjuk tovább a közönségünknek, mint az előző két lemezt, amelyeket a myspace-oldalunkról le lehet letölteni. Tavaly elkészültünk egy hangoskönyvvel, amit közösen készítettünk Gergővel és Najmányi Lászlóval, aki a legendás Spions tagja, író, költő, színházi rendező. A dupla lemeznyi Karl Heinz Koala című darabot valószínűleg bábszínházi előadásként álmodjuk majd meg. Egy biztos: sok zenét fogunk csinálni a közeljövőben...
