Az MTI leközölt egy táblázatot arról, hogyan alakult az elmúlt évtizedekben a humán-egészségügyi ellátás területén dolgozók nettó átlagkeresete.
Eszerint tavaly az egészségügyi foglalkoztatottak átlagosan nettónban 163 ezer forint körül vihettek haza, viszont 2015-hoz képest határozottan nőttek a fizetések.
Kicsit tovább is matekoltunk
Rákerestünk a KSH hivatalos reálbéreket közlő adataira :
Eszerint 2002-ben a reálkereset még 77 622 forint volt. Az egészségügyben dolgozók 71 352 forintot kerestek. Könnyen kiszámolható, hogy 2002-ben 8%-kal kerestek kevesebbet az egészségügyben dolgozók, mint a többi munkavállaló.
2008-ban a reálkereset a KSH adatai szerint 122 267 ezer forint volt. Az egészségügyben dolgozók 116 211 forintot vihettek haza. 5%-kal kerestek kevesebbet az egészségügyben, mint más munkahelyeken.
2012-ben a nettó reálkereset 144 085 ezer forint volt. Az egészségügyben 128 114 forint lett a nettó átlagbér. Ebben az évben 11%-kal kaptak kevesebb fizetést az egészségügyben, mint az átlag magyar munkahelyeken.
2014-ben a reálkereset már 155 690 ezer forint lett. Az egészségügyben 141 497 forintot vihettek haza. Ebben az évben 9%-kal kerestek kevesebbet az egészségügyben dolgozók, mint mások.
2015-ben a reálkereset 162 391 ezer forint. Az egészségügyben 144 442 ezer forintot kerestek havonta. Ebben az évben 11%-kal kaptak kevesebbet az egészségügyben dolgozók, mint átlagban a magyarok.
2016-ban a KSH adatai szerint megnövekedett az egészségügyi dolgozók nettó bére: 162 837 ezer forint lett, ami átlagban 18 395 forintos béremelést jelentett. Akkor az átlag magyar munkavállaló 175 009 ezer forintot kapott kézhez havonta. Így is még mindig 7%-kal kerestek kevesebbet az egészségügyben dolgozók, mint a többi hazai munkavállaló.
A számok tükrében: vajon hol nem vettük észre az Orbán-kormány elmúlt nyolc évében végrehajtott óriási egészségügyi béremelését?
A Fidesz-kormány egyik vesszőparipája ugyanis, hogy az egészségügy jelentős részének államosítása, valamint a célzott béremelési programok hatására nőttek az egészségügyben a keresetek.
Más olvasatban, ez a bértáblázat is szépen megmutatja, miért menekülnek az egészségügyből az ott dolgozók.
A KSH adatai szerint míg az ezredfordulón az egészségügyben dolgozók száma 144 ezer fő volt, addig 2014-ben már csak alig 120 ezer lett. A központ adatai alapján tíz évvel ezelőtt ötödannyi szakápoló és szülésznő akarta elhagyni az országot, mint 2016-ban. Konkrétan 2016. első félévében 419 orvos, 108 fogorvos, 23 gyógyszerész és 359 szakdolgozó, összesen 909 fő fordult igazolásért a hivatalhoz. 2015-ben hat hónap alatt 912-en kérték a kivándorlási papírt: 415 orvos, 114 fogorvos, 33 gyógyszerész, 259 ápoló, 8 szülésznő és 83 egyéb egészségügyi dolgozó.
A kérdés, az idei évi béremelések megállítják-e a kivándorlást
Első körben 2016. szeptember 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek bruttó 107 ezer forint alapbéremelésben részesültek (ez a 2016-os nettó béreken már látszik), a teljes munkaidőben foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozók számára pedig új bértábla lépett életbe, ami átlagosan bruttó 26,5 százalékos fizetésemelést jelentett.
2017. november 1-jétől pedig további bruttó 100 ezer forinttal nőtt a szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek alapbére. A szakdolgozók átlagosan 12 százalékos béremelésre számíthatnak. 2018-ban és 2019-ben a szakdolgozók esetében további 8-8 százalékos emelés várható.
Kérdés, mire lesz ez elég, képes-e mindez megállítani, de legalább érzékelhető mértékben lelassítani az orvosok és szakápolók elvándorlását.
