A 93 éves - a német sajtó által Oskar Gröning néven azonosított - vádlottat a Hamburg melletti Lüneburgban állítják bíróság elé. A vád szerint bűnrészes legkevesebb 300 ezer ember meggyilkolásában. A náci párt önkéntesekből álló fegyveres szervezete, az SS tagjaként a haláltáborba szállított és gázkamrába küldött emberek hátrahagyott csomagjait kezelte, előkészítve a terepet a deportáltak következő csoportjának.
Az 1944. május 16-a és július 11-e közötti időszakban - az ekkor végzett tevékenysége miatt történt a vádemelés - az úgynevezett magyar akció (Ungarn-Aktion) zajlott Auschwitzban. A haláltáborba csaknem 140 vonatszerelvénnyel 437 ezer magyarországi zsidót hurcoltak. A vádlott a haláltábor vasútállomásának peronján - a "rámpán" - teljesített szolgálatot, ahol szétválogatták a lágerbe deportált embereket. A vagonokból kihajtott foglyokat itt két csoportra osztották. Az egyikbe a kényszermunkára alkalmatlannak ítélt emberek kerültek, akiket rögtön gázkamrába küldtek. Gröning a vád szerint tudta, hogy mi fog történni velük.
A részvétel az eljárásban a lelki és a fizikai megterhelés és
a korom ellenére rettenetesen fontos
- mondta az MTI-nek hétfőn telefonon Pusztai-Fahidi Éva, aki április 28-án tesz tanúvallomást a bíróság előtt.Nem számítottam arra, hogy valaha is részt vehetek egy SS perében, aki ott, Auschwitz-Birkenauban volt alkalmazott. Azt, hogy ott dolgozott, nem is tudom kimondani
- tette hozzá a 90. életévében járó túlélő, aki már kiutazott Magyarországról a németországi perre."Nem az a fontos, hogy megbüntessék. Az a fontos, hogy a német igazságszolgáltatás mai képviselői, akik az unokáim korában vannak, kimondják, hogy bűnös volt, gyilkos volt"
- hangsúlyozta. A túlélőket nem a bosszú vagy a gyűlölet vezérli, mert nem gyűlölnek senkit, a rémtettek elkövetőit sem.
Nem gyűlölünk, mert nem akarunk gyűlölni. Mi nagyon tudjuk, milyen, amikor az embert gyűlölik és megfosztják emberi méltóságától, és nem akarunk ilyenek lenni. Azokkal szemben sem akarunk törleszteni, akik mindent megtettek azért, hogy ne legyünk emberek
- mondta.A hannoveri ügyészség által megvádolt férfi peréhez 62-en csatlakoztak mellékvádlóként, többnyire holokauszt-túlélők és áldozatok rokonai. Közülük 15-en szólalnak fel a bíróság előtt.
Pusztai-Fahidi Évát 1944-ben Debrecenből hurcolták el. Az auschwitz-birkenaui haláltáborban és a münchmühlei lőszergyárban, a buchenwaldi koncentrációs tábor egyik kültáborában fogták kényszermunkára. A rendszerváltás után, 1990-ben részt vett Németországban a Hessen tartománybeli Stadtallendorf úgynevezett megbékélési hetének rendezvényein, és azóta aktívan foglalkozik a holokauszttal kapcsolatos ismeretek terjesztésével. A település kérésére német nyelven is elkészítette emlékiratainak rövidített változatát. A mű magyarul Anima rerum címen jelent meg. A kötetet az idén márciusban A dolgok lelke címmel ismét kiadták.
Joachim Gauck, német szövetségi elnök 2012-ben a Németországi Szövetségi Köztársaság érdemrendjének érdemkeresztjét a szalaggal adományozta Pusztai-Fahidi Évának a múltra való emlékezés terén kifejtett tevékenységéért.
