Ausztriában jó pár éve robbant először az „iskolabomba”, erről azonban Magyarországon vajmi keveset hallhattunk. Még 2011-ben az osztrák szélsőjobb szerette volna kitiltani az ottani általános és középiskolákból a magyar diákokat. Kampányt indítottak az osztrák iskolák „védelmében”. Első körben nem is a határszélről ingázó magyarokra, sokkal inkább a németekre hegyezték ki a konfliktust. Ugyanis a Németországgal szomszédos határszélen is jellemző, hogy tömegesen hoznak át gyerekeket Ausztriába tanulni, számukra is vonzó az ingyenes osztrák iskolarendszer, és a köztudottan jó színvonalú oktatás.
Valahogy így van ez a magyarokkal is, hallottunk olyan családról, amelyik azért költözött Szegedről Szombathelyre, hogy a gyerekek kint tanulhassanak Ausztriában. Miért is?
Pár érv, azoktól a magyar szülőktől, akik már meghozták a döntést, és gyermekeik nap mint Vas megyéből Ausztriába ingáznak azért, hogy egy kinti iskolában tanulhassanak. Riportunk róluk szól.
Próbáltunk utánajárni, hogy Vas megyéből hány magyar gyerek tanul kint Ausztriában, kinek és miért éri meg kinn tanulni, van-e visszaút. Beszélgettünk szülőkkel, videó-interjúban megszólaltatunk kint tanuló gyerekeket, kíváncsiak voltunk arra is, hogyan sikerült a magyar diákoknak a beilleszkedés.
Péntek délután Szombathelyen, az Ausztriából érkező iskolabuszra várva
Hőség van, folyik rólunk a víz, miközben a Károlyi Gáspár tér melletti parknál a buszmegállóban két szülővel várakozunk. A hétből ez az egyetlen olyan nap, amikor hamarabb befejeződik a határszéli Eberauban a tanítás, így a gyerekeknek nem kell ottmaradniuk a napköziben, előbb elindulhat az iskolabusz is. Míg megérkezik, beszélgetünk:
Gréta most hatodikos, 13 éves. Második éve jár már Ausztriában iskolába, előtte Szombathelyen tanult, a Zrínyi Iskolában:
- Véletlen folytán kerültünk ki, egy ismerősünk szólt. Előtte itthon azt érzékeltük, hogy hiába tanulja a lányom az iskolában németet, folyamatosan kudarcok érték, a tanártól is azt a visszajelzést kaptuk, hogy gyenge. Pedig nálunk szinte mindenki dolgozott már kint Ausztriában, beszélünk is németül, ezért sem értettük, mi a baj a gyerekkel. Nem tudtunk dűlőre jutni a tanárral sem. Még tanévkezdés előtt találkoztam egy szülővel, ő javasolta, hogy menjünk ki Eberauba, az ottani egyházi fenntartású általános iskolába egy beszélgetésre. Itthon már évnyitó lett volna, de megpróbáltuk. Kint az igazgatónő elbeszélgetett Grétával. Közölte, hogy szívesen fogadnák, de a gyerekre bízták a döntést. Én csak azt láttam, hogy itthon az iskola után kedvetlen, de sosem beszélt arról, hogy mi a problémája. Magunk is meglepődtünk aztán, hogy menni akar. Ahogy később megfogalmazta, azt érezte, itthon hiába tanul, nem felel meg. Kint nehezebb volt, de mégis sikeresebben vette az akadályokat.
Amióta Ausztriában tanul Gréta, meséli anyukája, megváltozott az írásának a külalakja, sokkal szebb lett
Kiegyensúlyozottabb, mosolyog és felszabadult, vannak céljai. Néha persze nem könnyű, de esze ágában sincs visszajönni. Itthon hetente egyszer eljár némettanárhoz, ahol segítenek neki értelmezni azokat a fogalmakat, amiket esetleg nem ért a leckékben.
A másik kislány, Kíra - akihez édesapja jött ma ki a busz elé - egy éve tanul Ausztriában, ő az oladi kéttannyelvű iskolából ment szintén a határmenti Eberauba tanulni. Szombathelyen angol osztályba járt, németül egyáltalán nem tanult előtte. Egy hónap intenzív németezés után, szinte semmi nyelvtudással felvételizett, majd kezdte meg már kint az ötödik osztályt. Eltelt egy év – meséli édesapja – és már aktívan meri használni nem csak a németet, de az angolt is. Kíra ráadásul idén szavalóversenyt is nyert Ausztriában, egy magyar verset kellett megtanulnia, és nyert. Hatalmas volt az öröm.
- A tanárok is mondják kint Ausztriában, meglepő, hogy mekkora a terhelhetősége ezeknek a gyerekeknek, milyen hamar megtalálják a helyüket. Nekünk fontos volt az is, hogy kint nem szégyenítik meg a gyerekeket, akkor sem, ha nem tudnak valamit, inkább próbálják ösztönözni. Aki dolgozott már Ausztriában, az tudja, hogy az osztrákoknak van egy sajátos mentalitása, viselkedési normája, amihez alkalmazkodni kell.
Azt is mindenkinek tudnia kell, aki kiviszi a gyerekét, hogy nem lazábbak a pedagógusok, inkább következetesebbek, ráadásul nagyobb kint a tanárok tisztelete is
– teszi hozzá Kíra apukája.Ezek a magyar gyerekek nem szakadtak el teljesen a régi barátoktól sem, tartják velük a kapcsolatot. Délutánonként Szombathelyen járnak edzésekre is, magyarul is rendszeresen olvasnak – mesélik még a szülők.
Közben megérkezik az iskolabusz
A lányokat videóinterjúban faggattuk tapasztalataikról és terveikről :
Hány magyar gyerek ingázik nap mint nap Ausztriába?
Erre az egyszerű kérdésre azonban már nem is olyan könnyű pontos válasz adni.
A tankerületnek, hiába kérdeztünk rá, nincs adata, Ausztriában pedig – kaptuk onnan is a hivatalos választ - személyiségi jogokat sértene, ha kiadnák, hogy tanulóik milyen nemzetiségűek.
A Burgenlandi Tartományi Iskolatanács hivatalvezetője, Heinz Josef Zitz megkeresésünkre elmondta, hogy a burgenlandi iskolákban tanuló magyar diákokat mint EU-polgárokat veszik fel az adott általános iskola felső tagozatába vagy középiskolákba:- Természetesen ez azt jelenti, hogy 2004, az uniós csatlakozás után valóban nagyon megnőtt azoknak a száma, akik Magyarországról járnak át. De egy idő után ez csökkent. Pontos adatok viszont nem állnak rendelkezésünkre a magyar diákokról, arról sem, ki jár át naponta, ki lakik magyar állampolgárként Ausztriában, ki az, aki közben felvette az osztrák állampolgárságot. Ahogy arról sem, melyik iskolában vannak a legtöbben, milyen eredményekkel végzik az egyes tanéveket.
Egy biztos, minden reggel több száz gyerek indul útnak
Vas megyéből általános iskolába többen kijárnak, nemcsak Eberauba, Rohoncra is. Középiskolások körében népszerű az oberwarti kéttannyelvű, az oberschützeni és a güssingi gimnázium, valamint a pinkafeldi építőipari-informatikai szakközépiskola, a stegersbachi gazdasági szakközépiskola. Oberwartba reggelente két busz is megy, tele középiskolás diákokkal, innen buszcsatlakozással lehet továbbutazni például Pinkafeldre.
Majd száz magyar diák utazik csak a határ menti Eberauba
A szentpéterfai határ melletti Eberau általános iskolájába naponta egy busznyi, 60 gyermek jár. Vannak olyan magyar családok is, akik már kiköltöztek oda. Itt felsőben két párhuzamos osztály fut, egy magyar és egy osztrák.
Hivatalosan létszámot az itteni iskolában nem adhatnak ki, de a tizenöt- húsz fős osztálylétszámokból következtetni lehet arra, hogy négy évfolyamon hány magyar tanulhat, összesen körülbelül 70-80.
Ez egy katolikus szellemű alapítványi iskola, fenntartójuk az eberaui Szent József Katolikus Magániskola Egyesület. Csak felső tagozattól járhatnak hozzájuk magyarok. Tandíj nincs, a Josefinumban a magyar gyerekek is ingyen kapják a tankönyveket – teszi hozzá az intézményben tanító Oswald Krisztina.
2009 szeptemberében indult Eberauban ez a projekt, amelynek lényege, „hogy magyar gyerekekre is építve, az ő tanulási igényeiket figyelembe véve, integrációs célzattal tanítják és készítik fel őket az osztrák iskolarendszerre”. Ez egy komplex folyamat, mivel nemcsak tanítás és nyelvtanítás folyik, hanem nevelés is. Olyan értelemben, hogy a tanulók beilleszkedését támogatjuk egy más mentalitású, más szokásrendszerrel rendelkező országba - teszi hozzá Krisztina.
Eberauban a magyar gyerekekkel nemcsak külön osztályban, de speciális módszerrel tanulnak. A németet nem anyanyelvnek, de nem is idegen nyelvnek tekintik. Meséli:
- Úgy kell a németet előkészíteni, hogy a gyerek ezen a nyelven fognak tanulni, elsődlegesen fontos a nyelvtudás a továbbtanuláshoz. A tananyagban kicsit másként haladnak a magyarok, mint az osztrák gyerekek, de a negyedik év (nyolcadik osztály) végére ugyanannak a követelménynek kell mindenkinek megfelelnie. Persze lassabb a tempó. Ezért is működik Eberauban két osztály, egy magyar és egy osztrák, de ez nem megkülönböztetés akar lenni, hanem pedagógiai, illetve módszertani különbségnek felel meg.
Ugyanakkor Eberauban törekednek arra is, hogy a magyar és az osztrák gyerekekkel kölcsönösen megismertessék egymás hagyományait és kultúráját.
Ez a projekt olyannyira sikeres, hogy például Eberauban már az osztrák osztályok is ballagnak, holott ez náluk nem volt szokás
. Az iskola jelmondata is ez:Egymástól tanuljunk hát, szomszédokból miként lesz két jó barát.
Pár éve a szélsőjobb még rossz szemmel nézte a külföldi diákokat
Hat évvel ezelőtt, 2012-ben volt egy komolyabb megtorpanás ( erről bővebben itt olvashat 
Osztrák iskolabotrány: ki akarták tiltani a magyar diákokat 2012. February 02. 10:28 ), sok magyar gyereket visszahoztak. A konfliktus akkor robbant ki, amikor a magyar határ közelében élő szélsőjobb-szimpatizáns osztrák rendőrnek feltűnt, hogy Eberauba tömegével járnak át magyar gyerekek, nem csupán a magániskolaként működő felsőbe, hanem az alsóba is. Az eberaui polgármester és az iskola igazgatója annyira szerették volna, hogy az alsó tagozatuk - gyerekek hiányában - ne szűnjön meg, és később a felsőbe is legyen tanuló, hogy kihasználva a kiskapukat fiktív lakcímekre jelentették be a magyar gyerekeket, illetve családokat. A lakcímek eberaui önkormányzati lakások lettek, így állami támogatást is tudtak igényelni a gyerekek után. Az ügyből vizsgálatok, ügyészség kihallgatások, és országos botrány lett.
Mára a helyzet rendeződött
A projekt azóta működik, de fiktív lakcímbejelentésekről szó sem lehet. Most már tényleg csak azok gyerekek járnak Ausztriában alsó tagozatba, akik bejelentett állandó vagy ideiglenes lakcímmel rendelkeznek.
Fontos még kiemelni, hogy az eberaui iskola felső tagozatára is van felvételi, azzal a célzattal, hogy a valóban motivált tanulók kerülhessenek be a magániskolába. Ezzel tanulói színvonalemelést szeretne elérni az iskola, mind tanulmányi, mind fegyelmi téren, elsősorban az ott tanuló diákok és szüleik érdekében.
Milyen iskolatípusban, mikortól tanulhatnak magyarok?
A Burgenlandi Tartományi Iskolatanács hivatalvezetője közölte velünk a hivatalos osztrák álláspontot:
A gyerekek hamar elkezdik értékelni az osztrák iskolarendszer előnyeit
Tamás szülei kilenc éve, szinte az elsők között határozták el, hogy gyermekeik a felső tagozatot Ausztriában végzik el. Először a többi magyar szülővel összefogva autóval, aztán iskolabusszal ingáztak a gyerekek a szentpéterfai határ túloldalára, Eberauba:
- Előtte Tamás Szombathelyen német nemzetiségi osztályban tanult, de így sem ment zökkenőmentesen az átállás. Több hónapig csak szívta magába az információkat, de nem szólalt meg németül, végül aztán feloldódott – meséli édesanyja. Ahogy testvére, ő is kint végezte el a középiskolát, olyan osztályba került, ahol egyedül volt magyar. Ma Bécsben közgazdász szakon egyetemista, németül vagy angolul olvas és néz filmeket, anyanyelvi szinten beszéli a németet. Az általános iskola végén angolból elérte a középfokú szintet, középiskolában pedig franciául és spanyolul is tanult. Ez például egy nagy különbség a magyar és az osztrák iskolarendszer között, hogy általában hatékonyabb az idegennyelv oktatás.
Osztrák osztálytársai és tanárai segítették, sem Tamás sem húga nem érezte soha, hogy magyarságuk miatt bármiben hátrányt szenvedtek volna. Aki szorgalmas, teszi hozzá édesanyjuk, az kint is boldogul.
Először persze mindenkinek nehéz, de a gyerekek hamar elkezdik értékelni az osztrák iskolarendszer előnyeit, hogy: jóval gyakorlatiasabb, nincs akkora nyomás, ismeretlen fogalom az évszám- és szódolgozat.
Sokat mennek kirándulni, élménycentrikus az oktatás, és nincs felesleges magolás. A gyerekek az iskolában főznek, barkácsolnak. Tamás az egyik kedvenc sütijének receptjét is Eberauban tanulta, azóta is rendszeresen süti a „cookiet”, egy omlós kekszet.
Kiszámítható, átlátható a rendszer, adott évben például előre tudni lehet, mikor miből milyen vizsga lesz.
Meglepetésként érte már az első ausztriai középiskolai szülőértekezlet Tamás édesanyját, ugyanis nyomtatott lapokon átadták a szülőknek az év pontos menetrendjét, a tanárok elérhetőségét és fogadóóráját.Szakmát is tanulnak kinn
Fia most kezdte Pinkafelden az építőipari szakközépiskolát. Van összehasonlítási alapja, hiszen lánya Szombathelyen tanul. Ég és föld a két rendszer - meséli, kint például matematika órán is elejétől fogva a szakmára készítenek fel, minden jóval gyakorlatiasabb.
A gyerekek az írók életrajzainak magolása helyett érvelni tanulnak, rendszeresen színházba járnak, hogy aztán közösen kielemezzék az ott látott darabot
.Miben más egy magyar és egy kinti iskola?
A kinti módszer a gyerekek önállóságára, felelősségtudatára épít – magyarázzák a szülők.
A tananyag mennyisége is más, a tankönyvbe csak szűrt, lényeges információk és összefüggések kerülnek. Arra építenek, hogy lexikonokban és az interneten minden információ lekereshető, nem terhelik felesleges dolgokkal a gyerekeket. Épületgépészeti szakközépiskolában az első héttől kezdve a matematikaórán – meséli egy anyuka – a gyerekek olyan feladatokat vesznek, hogy például adott a ház alapja, azon ekkora a ház, akkor számold ki a felületet, falat, mennyi festéket kell venni.Iskolatípusonként más jellegű tananyagot közvetítenek, célirányosan, a gimnáziumok a felsőoktatásra koncentrálnak, a szakközépiskolák a gyakorlati képzésre. Nyolcadik után Ausztriában azok, akik egy szakmai iskolát látogatnak, az első pillanattól kezdve a tanulás mellett dolgoznak is, havi 500-600 eurót is megkereshetnek. Mégsem ez a mérvadó, kint is a gyerekek inkább szakközépiskolában tanulnak tovább, ahol magasabb szintre juthatnak. Itt is életszerű, gyakorlatias az oktatás, hangsúlyos a projektmunka.
Azok a gyerekek, akik lelkiismeretesek, tönkremennek ebbe…
- Én azt tapasztaltam, bármelyik magyar általános iskola alsó tagozata még gyerekközpontú. Négy évig a gyerekek tehetségét is ápolgatják, odafigyelnek a családokra, aztán bekerülnek a felső tagozatra, ahol minden tanár már azt szeretné, hogy az ő tantárgyából tanuljon meg mindent a gyerek. Még technikából is bemagolni valót kell adni, dolgozat dolgozat hátán. Azok a gyerekek, akik lelkiismeretesek, tönkremennek ebben. Kint tovább maradhatnak gyerekek, ott a fő tantárgy az angol, a német és a matek, ez a három tantárgy, ami a felvételiben is számít. A többi tárgyat is tanulják, de a feldolgozás az élménypedagógiára épül, nem a magolásra – meséli egy másik szülő, akinek két általános iskolás korú gyermeke is kint tanul.
Hetedikben például – teszi hozzá a szülő - a fontosabb tárgyaknál nem 5-ös skálán osztályozzák a tanulókat, hanem 7-esen, így még árnyaltabb képet kaphatnak a gyerekek és a szülők is arról, hol tartanak.
Ausztriában a középiskolákban már krediteket kell teljesíteni, így ha betegség vagy bármi történne a családdal, nincs automatikus buktatás, nem baj, ha nem lesz meg a adott évben a tanuló előírt kreditje, a következő évben folytatja a tanulmányait, csak pótolnia kell az elmaradottakat.
Belenéztünk egy hetedik osztályos osztrák történelemkönyvbe - a márciusi ifjak kimaradtak...
A tananyag ugyanaz, mint a magyar hatodikos, a 18. és 19. század, osztrák-magyar monarchia kora, csak nincsenek márciusi ifjak, se magyar forradalom.
Az osztrák tankönyv viszont fele olyan vastag, mint a magyar, tele van képekkel és feladatokkal, jó ha egy leckéhez egy évszámot találunk.
Ez csak egy különbség, de a szülők és az Ausztriában tanító Krisztina is számtalan példát hoz fel arra, hogy miben más az osztrák és a magyar iskolarendszer. Például, abban, hogy fordítva történik az osztályzás, ott az 1-es a jeles, az 5-ös az elégtelen. De többet is pihenhetnek a kint tanulók, a nemzeti és az egyházi ünnepek miatt több szünet jár Ausztriában, és van síszünet is.
A tananyag átadásában, módszertanban is nagy a különbség. Amíg nálunk a frontális osztálymunka dominál, addig Ausztriában a gyerekeknél az új tananyag feldolgozásában a csoportmunka és az önálló projektmunka kerül előtérbe.
Az osztrák iskolákban jóval nagyobb figyelmet fordítanak a szociális kompetenciák erősítésére – teszi hozzá a szülő. Olyan programokat szerveznek, amelyeken hangsúlyosan a közösségi kapcsolatokat erősítik. Hiszen a naprakész tudás mellett a szociális kompetenciák legalább annyira fontosak egy munkahelyen. Ausztriában például kompetencia alapú vizsgáztatás van, mert a fő feladat nem a magolás, hanem a gondolkodás megtanítása.
Kint gyakrabban használják például a pedagógusok a csoportos osztálymunkát – ezt már az Ausztriában tanító Krisztina teszi hozzá. A magyar gyerekeknek ezt is szokniuk kell: „Jellemzően először nem is tudnak csoportban, fegyelmezetten dolgozni - ezt a kinti pedagógusok is látják.
A gyerekek sokszor azt gondolják, hogy a csoportmunka azt jelenti, hogy lehet zajongani, szabad a gazda az osztályteremben. Nehezebben tudnak együtt dolgozni, nem ezt szokták meg.
Ezen munkálkodni kell.Mennyibe kerül a magyar szülőknek az osztrák iskola?
Eberau felső tagozata magániskola, de ez a költségekben azért annyira nem látszik.
Havonta a szülőknek körülbelül 100 euró költségük van összesen, ebbe benne van az utazás, a délutáni tanóra, ahol csoportokban elkészítik a leckéket, és a 20 eurós havi osztálypénz.
Étkezést is tudnak a gyerekeknek biztosítani, 3,5 Euro egy menü, étlap van, amiről szabadon lehet választani, és nem kell havonta előre fizetni. De meleg ételt is hozhatnak otthonról, az iskolai étkezőben elfogyaszthatják a melegítős tárolóedényben hozott ebédet. Eberauban a napközi már fizetős, ez havonta 50 Euroba kerül.A szülők további költségekről mesélnek, ott van például az egyhetes osztálykirándulás vagy sítábor, ami minimum 400-500 euro, költőpénzzel együtt, de ez nem kötelező. Emellett nem egy gyereket kell itthon nyelvtanárhoz járatni. Volt olyan hónap, amelyben Brigi szülei 60 ezer forintot költöttek nyelvtanárra. Kinti szakközépiskolában is számolni kell plusz költségekkel, például a feliratos, egyen tornaruha 80 Euro.
Kell felvételizni?
Eberau felső tagozatára is van felvételi de megnézik a jelentkezők bizonyítványát is. Négyes-ötös tanulókat várnak, de a jó szorgalom is elengedhetetlen. Legideálisabb, ha a gyerekek már 5. osztálytól kikerülnek, addigra, mire a magyar nyelvi készség is kialakult. Jó, ha a gyerekek tanultak már németül, de nem kizáró ok, ha csak angol óráik voltak, ekkor azt tanácsolják, az iskolaváltás előtt magániskolában építsék a gyerekekkel a németet.
Ausztriai középiskolába Krisztina szerint viszont szinte lehetetlen helytállni úgy, hogy valaki Magyarországról jelentkezik, mindenképpen szükség van egy előkészítő nyelvi évre.
Az Eberau általános iskolájában elballagott magyar diákok azonban már megállják a helyüket az osztrák középiskolákban is, ez is a projekt sikerét igazolja. Jó visszajelzéseket kapnak, megnyugtató, hogy akik náluk végeztek, kint tovább tudtak tanulni. A náluk végzettek zöme kint tanul tovább, és határ menti középiskolába járnak, páran már le is érettségiztek és Bécsbe vagy Grazba járnak egyetemekre.14 évesen is ki lehet menni Ausztriába tanulni, de már jóval nehezebb beilleszkedni
Főként az okozhat nehézséget, ha nincs meg a perfekt német nyelvtudás. 14 éves korra Ausztriában már két nyelv alap: a németet anyanyelvi szinten, az angolt pedig B2 középfokok kell tudni. A határmenti magyar iskolákból, jellemzően Szombathelyről és környékéről többen 10 éves kortól megpróbálják az oberwarti kéttannyelvű (Felsőőri Kétnyelvű Szövetségi Gimnázium - ZBG-Oberwart) 8 osztályos gimnáziumot. Ide is felvételizni kell, nem egyszerű bekerülni aztán bent maradni. Nagy szorgalom eredménye lehet a sikeres érettségi.
Kevesen tudják, hogy a Güssingi Gimnázium, a BORG is fogad magyar diákokat az általános iskola befejezése után. Szorgalmas tanulás eredménye lehet a sikeres érettségi ebben az újszerű szakirányú gimnáziumban. Ahol kiemelt szakirány az informatika, zene, sport, média, és szakmaként asztalosokat, villamossági technikusokat is képeznek. Egy komolyabb probléma akadhat a szülőknek, hogy ide – ellentétben Oberwarttal - , nincs szervezett buszközlekedés, egyénileg kell megoldani az ingázást.
Végezetül: van-e visszaút?
Természetesen vannak, akik a 8. után visszajönnek magyar középiskolába, mert nem szeretik az ingázást, vagy a némettel és az idegen nyelven való tanulással nem boldogultak.
Zökkenőmentesen visszajöhetnek a magyar iskolarendszerbe.
Kint Eberauban a gyerekek heti négy magyar órát kapnak, pont azért, hogy a magyar iskolarendszerben, alsó tagozatban elsajátított anyanyelvi szintet meg tudják őrizni. Ezt a projektet az osztrák állam is támogatja, mert Ausztriában a magyar plusz idegen nyelvként jelentkezik, előnyt jelent, ha valaki nem csak érti a nyelvet, de írásban is tud kommunikálni. Bécstől a határig szükség van a magyar nyelvre, munkavállaláskor előnyt jelent, ha valaki írásban is használni tudja.„Tapasztalatok alapján, amelyik tanuló az anyanyelvét megfelelően és tudatosan ápolja, könnyebben boldogul aztán az idegen nyelvek elsajátításában is.”
Azok előtt sem zárul le a kapu, akik időközben úgy határoznak, hogy inkább Magyarországon szeretnének továbbtanulni - jegyzi meg az eberaui iskola tanára.
Legkönnyebb általános iskola elvégzése után váltani, legtöbben akkor, kétnyelvű gimnáziumokba jönnek vissza. Középiskola elején még különbözeti vizsgát sem kérnek. Ha más osztályokba szeretnének visszajönni a gyerekek, változó, de általában magyarból és történelemből kell különbözeti vizsgát tenni.Nem kötelező, de jó, hogy választható
Egy biztos, a szombathelyiek és a környékbeliek csak nyerhetnek azzal, hogy az uniós csatlakozással lehetőség nyílt arra, hogy már felső tagozattól osztrák iskolába járathassák gyerekeiket.
Beszélgettünk olyan szülőkkel is, akik elégedetlenek az egyre merevebb és központosítottabb, tananyag-centrikus, a magolást és frontális osztálymunkát erőltető magyar oktatással, mégse szívesen váltanának. Vagy nem mernek, vagy mert nincs elég anyagi forrásuk. Félnek idejekorán kitenni a gyerekeiket ekkora változásnak, félnek, hogy gyerekeiknek nem lesznek itthon barátaik, túl korán gyökértelenné válnak. Minden szülőnek magában kell mérlegelnie, gyermekének mi a fontosabb, megéri-e vagy sem az ausztriai ingázás?
