Jászberényi Sándor író, újságíró, haditudósító, aki a líbiai polgárháborúból, a szíriai, iraki pokolból vagy az egyiptomi forradalom kellős közepéből küldte cikkeit. Elsőként reagált reálisan és józanul – amint nálunk is olvashatták – a törökök szíriai akciójáról. Most pedig Abu Bakr Al-Bagdadi megöléséről fejtette ki elkeserítő véleményét a Facebookon. Íme:
„Arra ébredtem, hogy állítólag meghalt Abu Bakr Al-Bagdadi, az Iszlám állam nevű halálszektának a vezetője. Ugyanúgy, mint Uszámá bin Ládinnal, vele is az Egyesült Államok egyik különleges kommandója végzett – írja a Newsweekre hivatkozva a média.
Egy öngyilkos mellényben felrobbantotta magát, a feleségeivel együtt Idlib tartományban. Ez a szalafi-dzsihadista ideológia utolsó fellegvára Szíriában. Bár az al-kaida helyi ága (időközben párszor nevet váltottak már, így nem is mennék bele a fejtegetésekbe) fegyveresen is összekülönbözött az Iszlám Állammal az évek során, nagyon úgy tűnik, hogy amikor arról volt szó, hogy menedéket kellene nyújtani a minden területét elvesztett Kalifának, nem haboztak megtenni azt.
Bagdadi a kétezres évek első felének meghatározó alakja volt. Megreformálta a hírműfajokat a horrorfilm beemelésével (gondoljunk a kezeslábasban lefejezett újságírókra), és olyan dolgokat vezetett be 2015-ben, amiről a világ egyszerűen nem tudta elképzelni, hogy valaha visszatérhet. Például a rabszolgaság intézményét. Rövid, de kegyetlen uralkodása alatt élőállatként árultak nőket és gyerekeket a városok piacain.
Jelentős lépéseket tett a dohányzás, a játék és a zene visszaszorításában is. Bárki, akit azon kaptak, hogy sakkozik, zenét hallgat, dohányzik, vagy mindhármat egyszerre, általában halálra korbácsolták gondos felügyelete alatt. Sorolhatnánk az emberiség ellenes bűneit naphosszat, nem hiszem, hogy a végére érnénk. Miután az amerikai kommandó likvidálta, biztos, ami biztos alapon lerakétázták a házat is. Nehogy már zarándokhellyé váljon.Mert Igény az volna rá.
Egy gazemberrel kevesebb rontja a levegőt ezen a bolygón. Ünnepelnünk azonban nincs mit, és nincs kit. Egy megbukott, kvázi házi őrizetben lévő zsarnokot sikerült megölnünk. Az ideológia, amit képviselt köszöni szépen jól van. Karcolás nem esett rajta. Csak egy újabb szenttel bővült a panteon. A sötétben ül és figyel. Várja az alkalmat az összekapcsolódott világ minden részén, hogy megint előretörhessen. Már aktívan dolgozik Bagdadi utódja, aki kegyetlenebb, és ocsmányabb lesz, mint a most megölt Kalifa.
Mert az Iszlám Államot nem sikerült legyőznünk. Dzsihadistákat öltünk meg, területeket szabadítottunk fel, de az utolsó kalifátus eszméje, mely közvetlenül megelőzi az apokalipszist rendíthetetlenül él a nyomorultak, a cél nélkül tengődők fejében. Akiket nem arra tanítanak, hogyan kellene élni, hanem arra, hogyan haljanak meg, hogy a mennybe kerülhessenek.
Van egy rossz hírem: sosem volt célunk az Iszlám Állam legyőzése. Akik szembeszálltak vele, azoknak a halálszekta kése konkrétan a nyakán volt Irakban és Szíriában. Mi csak tapsoltunk ezeknek az embereknek, majd, amikor már nem lehetett elhazudni az előretörő sötétséget, fegyvereket küldtünk és légitámogatást adtunk nekik.
Területileg megsemmisítették a halálszektát az emberiség nevében, de arra azért nagyon vigyáztunk, hogy az ideológia érintetlen maradjon. Azért, mert a mi érdekeinket szolgálja. A mi dzsihadistáink verték ki a szovjeteket Afganisztánból, a mi dzsihadistáink ölik most halomra a kurdokat. A szalafi-dzsihadista csoportok támogatásával bármelyik közel-keleti országban óriási balhét tudunk csinálni, ha az nem viselkedik a számunkra megfelelően.
A dzsihadistáink pedig, mivel nincs idejük arra, hogy politikai elképzeléseik legyenek, mert a mennybe szeretnének kerülni, mindent megtesznek nekünk. A gondok akkor kezdődnek, amikor magukra hagyjuk őket. Amikor hagyjuk, hogy ötleteljenek arról, hogyan hozzák el a mennyek országát. Ennek kísérlete volt az Iszlám Állam többek között.
Amíg bárki a politikai érdekei miatt szalafi dzsihadistákat használ (mint most Törökország a kurdok ellen), és amíg a világ hagyja, hogy bármilyen céllal ezeket a csoportokat pénzzel, fegyverrel, információval támogassák különböző államok a bevethetőség reményében, addig lesznek. A dolgok jelenlegi állása szerint a XXI. század az Iszlám Államról fog szólni. Nincs okunk sem örülni, sem bizakodni. Már készül az eggyel feketébb sötétség, csak éppen nem vagyunk hajlandóak látni.
(Ezt a képet 2015-ben fotóztam Kirkuk mellett. Pesmergák tartják a kalifátus fekete zászlaját a kamerába, mint hadizsákmányt. Nem volt sok időm elkészíteni a képet, ezért lett béna a kompozíció. A váltással mentem ki a frontra.)”