Ha ide kattintott, valószínűleg két dologra kíváncsi:
Ki az a Lutor Katalin és milyen volt a könyvtárban a Bájoló?
Előbbire alább választ adunk, míg a Bájolóhoz a képre, vagy ide tessék kattintani, és minden kiderül.
Lutor Katalin a Nyugat-Magyarországi Egyetem magyar – angol szakos hallgatója, a SEK Irodalmi Műhely egyik alapítója. Kata neve az évek során szinte már egybeforrt a 12 legszebb magyar vers előadásaival, viszont kevesen tudják róla, hogy ő maga is alkot: verseket ír, s már több egyetemi és országos kiadványban publikált.
szétmerhetetlen
múlt éjjel sírt bennem az élet
és könnyek között menekült a padló
meztelen hátamnak dőlve nézte
a hajszálaim közt feltoluló jajszót
körmeim koppanása a fülemben
hegedűconrtetot adtak a csendnek
és torkomon szorult egy denevér
napraforgó nyalta az ujjbegyemen
patakzón csorduló málnalét
s te kiterítve folysz szét mellettem
én benned úszom egy ideje
meztelen talpammal hordalak szét
minden lábnyomom málnája tied
elvesztem egy konvex térben rég
ez a megkerülhetetlen félelem
áttetszően bújhatatlan bokrokkal
s te nem vagy itt velem
beterítetted a saját félelmedet
s ő bekerített téged
egymás terítői vagytok
mosolygón vérző málna rajtatok
s az életembe sírtok jogtalan
merjétek magatokat összeálmodni
engem veled téged nekem mond ki
hogy egymásba folytunk
és ezt nem lehet szétmerni.
(Lutor Katalin)
