Március 20-án, vasárnap landolt Barack Obama amerikai elnök gépe a havannai reptéren és ezzel kezdetét vett a történelmi jelentőségű látogatás. Az elnök első programja egy esős séta volt Havanna óvárosában.
Az újranyitott havannai amerikai nagykövetségen elmondott beszédében maga Obama is történelminek nevezte az eseményt, ami több évtizedes ellenségeskedésnek vethet vége az Egyesült Államok és Kuba között.
A jelentések szerint 800 és 1200 fő közé tehető, hatalmas küldöttséggel érkező Barack Obama a tervek szerint csak Raúl Castróval találkozik, a politikától visszavonult Fidellel nem. Az amerikai elnök kísérete pedig nem csak testőrökből áll, több kongresszusi vezető, üzletemberek és a Tampa Bay Rays baseballcsapata is vele tartott a karibi országba.
Que bolá Cuba?
azazHogy vagy, Kuba?
A leszállás után Obama első megszólalása a
hogy vagy Kuba
volt, de ezen kívül is bőven lesz miről beszélniük, hiszen a Castro-rezsim 1959-es hatalomra kerülése óta nem járt amerikai elnök a szigetországban, az amerikai kormányzat pedig utoljára a Disznó-öböl inváziójakor járt Kubában, 1961-ben.Történelmi gyorstalpaló a kubai helyzetről
Kuba sokáig az Egyesült Államok vigalmi negyedének számított és jelentős bevételt realizált az északról érkező turisták kiszolgálásából, mindaddig, amíg a vérkorrupt Batista elnököt meg nem puccsolta Fidel Castro és az ő forradalma.
Castro uralma alatt a legnagyobb karibi szigetország hamar a Szovjetunió felé fordult, ami először az USA ellenszenvét váltotta ki, majd jött Kennedy elnök sikertelen Disznó-öböl akciója, végül az Egyesült Államok totális gazdasági blokád alá vonta a Floridától mindössze egyórai repülőútra fekvő szigetet. Ez az anakronisztikus elszigetelődés igazából egyik félnek sem volt kedvező.
Úgy tűnik, Raúl Castro (jelenlegi kubai vezető) óvatos, nyitást ösztönző politikája sikert arat. Ez a nyitás egyébként ellenkezik Fidel Castro (Raúl bátyja) több évtizedes Amerika-ellenességével. Barack Obama előtt Calvin Coolidge volt az utolsó hivatalban lévő amerikai elnök, aki hivatalos úton Kubában járt, nyolcvannyolc évvel ezelőtt hajóval tette meg ezt az utat még 1928-ban.
Jimmy Carter, aki 1977 és 1981 között volt az USA első embere 2011-ben járt a szigetországban, de ő nem elnöki minőségében érkezett.
Obama szándéka egyértelműen az volt a látogatással, hogy felgyorsítsa és visszafordíthatatlanná tegye a két ország közti enyhülést, aminek szemmel láthatóan már ellenzői is akadtak, például Donald Trump, aki egyébként alapjáraton utál mindenkit, aki nem az ő gazdagságát szolgálja.
Ez lenne a hidegháborút lezáró aktus?
Amerika és Kuba viszonya 2014 decemberében változott meg jelentősen, felolvasztva a több mint fél évszázados fagyos viszonyt. Ugyan a nézeteltérések nem tűntek el teljesen, de gazdasági és politikai téren máris jelentős változások következtek be mindkét fél életében. Barack Obama látogatása így felfogható a hidegháború lezárásaként is.
Az enyhülésből mindkét fél rengeteget profitálhat gazdaságilag, hiszen Kuba teljesen új piaca lehet az amerikai vállalatoknak. A kereskedelem mindkét oldalon fellendülhet, igaz ez a karibi országban lehet jelentősebb. A munkaerőpiacon is rengeteg változást hozhat az új helyzet, hiszen az olcsó munkaerő rengeteget céget vonzhat a térségbe.
Ellenben az emberi jogok kérdése csak lassan javulhat, erre még a Raúl Castro által képviselt enyhébb politika sem feltétlenül jelent garanciát. Bár, ezen a téren is sokat segíthet a fokozódó gazdasági kitettség, hiszen egy idő után a kubai vezetés sem mondhat majd nemet a beáramló külföldi tőkére, és bár közhelyes igazság, de mindig a pénz diktál.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
