Katolikus templomok, várromok, és túraútvonalak - ezekkel a szavakkal lehetne a legjobban összefoglalni, hogy milyen is a 6-os számú főút mentén fekvő ezerötszáz fős község, Mecseknádasd.
Az 1235-ben alapított falu azért is tökéletes túrázóknak, mivel a Mecsek egy kevésbé népszerű részén fekszik, ráadásul körbe van véve túraútvonalakkal.
Elhelyezkedése miatt sajátos a klímája is, itt kevésbé érződik a tikkasztó hőség ilyenkor nyáron. A hozzá legközelebb eső települések: Hidas (észak), Zengővárkony (dél) illetve Óbánya (nyugat).
A falu keleti határától nem messze, a főutcán (Kossuth Lajos utca) találjuk a Havas Boldogasszony-kápolnát, illetve a Volt Püspöki Nyaraló Kastélyt, melyek a 18. században épültek, ma pedig műemlék jellegű épületek.
Mindkét épület a 18. században a tisztséget viselő egykori pécsi püspökhöz, Klimó Györgyhöz köthető, aki előszeretettel használta nyári rezidenciának a községet.
A kastély körül valaha arborétum volt, ami az idők során szépen lassan tűnt el, hogy mára már semmi se maradjon belőle.
A kápolna pedig egy nyolcszögletű alapra tervezett, fazsindelyes építmény, melynek mennyezetfreskója illuzionista stílusban készült. Az országban hasonlót egyedül Visegrádon találni, szóval méltán a falu egyik kincse.
A falu főutcáján sétálgatva először a mindent átható nyugalmat érezzük. Itt tényleg megállhat az ember egy pillanatra, és kiléphet a mindennapok nyüzsgéséből.
A főutcáról is jól látható a község fölé magasodó Kálvária, mely 1811-es elkészülte óta sokat változott. Legutóbb 2015-ben, ugyanis akkor kapott a 14 stáció kivilágítást, ami miatt este is gyönyörű látványt nyújt.
A főtemplom felé tartva feltűnhet a házak egységes, de mégis egyedi megjelenése. A „magyar Svájcként” számontartott Óbánya a község közvetlen szomszédja, a hasonlóság szembetűnő: mindkét falun erős német hatás figyelhető meg. Mecseknádasdra a németek leginkább Würzburg környékéről érkeztek a betelepítések során, de akadtak, akik Stájerországból és Lotaringiából jöttek.
A falu főutcájáról jól látható, külön lépcsősorral rendelkező Szent György-plébániatemplomnak habár a tervezője ismeretlen, maga a templom kevésbé.
Az egyhajós, homlokzati tornyos templomban összesen négy oltár áll, emellett Skóciai Szent Margit egyik ereklyéje is megtalálható benne.
A Kossuth Lajos utca végén jobbra lefordulva találjuk a Német Nemzetiségi Tájházat, mely jellegzetes L-alakjáról, illetve nyeregtetős építéséről könnyen felismerhető.
A tájház maga az itt élő németek történelmét és kultúráját dolgozza fel, külön figyelmet szentelve a község kézműves múltjának.
A faluból kiérve, kicsit beljebb az erdőben találjuk meg az egykoron Rékavárként ismert erőd maradványait, melynél egy emlékkő is fekszik.
A legenda szerint ugyanis itt született I. Szent István király unokája, Skóciai Szent Margit. Akinek nem csak az emlékkő állít emléket (amit évente egy emléktúra végén megkoszorúznak), hanem az innen Óbányáig tartó Skóciai Szent Margit túraútvonal is.
Visszatérve a faluba, a 6-os útról lehajtva, a Bagoly Csárda mellett elhaladva, 10 perc séta után láthatjuk a Schlossberg várromokat.
A 14. században épült, háromhajós templomból a török uralom alatt több épület lett kialakítva, köztük egy dzsámi, illetve több, dongaboltozatos helyiség.
Az 1980-ban befejeződött ásatások során azonban felfedezték, hogy a templom alatt egy 200 évvel korábban épült, nagyobb méretű építmény van. De hogy mi az, azt a török korban eszközölt újraépítések miatt nem tudták felfedni.
A várromoktól kicsit kijjebb, a falu fölött nem sokkal található a Vár-hegyi kilátó, mely 2005-ben épült, és azóta is kedvelt helye a kirándulóknak.
A zsindelytetős, terméskő alapra épített torony legfelsőbb szintjéből festői kilátás nyílik a környékre: a falu dél részétől kezdve az Óbányai-völgyön át egészen a szőlőültetvényekig mindent be lehet látni.
Egy olyan faluhoz képest, amely kimaradt a történelemkönyvekből, Mecseknádasd többet tud elmondani a Mecsekről, mint a legtöbb kiállítás vagy múzeum. Éppen ezért akár kisgyerekkel (rögtön a falu elején van egy szép nagy játszótér), akár csak úgy, de érdemes betévedni ide.
