A szexuális zaklatások miatt a Google 85 ezer alkalmazottjából 20 ezer sztrájkolt szerte a világon, mert a cég nem megfelelően kezelte a felsővezetők elleni vádakat. „Don’t be evil, protect victims”, vagyis „Ne legyél gonosz, védd az áldozatokat” feliratú táblákat tartó tiltakozókat többek közt az dühítette fel, hogy a cég 90 millió dollár lelépési pénzt fizetett Andy Rubinnek, az Android operációs rendszer atyjának, akiről kiderült, szexuálisan zaklatta az egyik beosztottját. Nem ez volt az egyetlen eset, hogy több milliót fizettek ki így, csak azért, hogy a bűnösök távozásával elkerüljék a peres ügyeket és, hogy a távozó vezetők ne dolgozzanak a konkurenciának.
Előfordult azonban olyan incidens is, amikor a cég nem tett semmit, például, amikor Richard DeVaul, a Google X, a vállalat kutatási és fejlesztési részlegének igazgatója egy állásinterjún a jelentkezőnek azt mondta, poliamor (többszerelmű) és elhívta a Burning Man fesztiválra, ahol ki is kezdett a nővel. A hölgy végül nem kapta meg az állás, DeVaul pedig azóta távozott az igazgatói székéből.
A Google szinte minden alkalommal hallgatott a férfiak elleni vádakról, ha mégis felmerült a kérdés, akkor azt állították, hogy 48 alkalmazottat bocsátottak el szexuális zaklatási vádak miatt, lelépési pénz nélkül, majd bocsánatot kértek, és ígéretet tettek, hogy létrehoznak egy „biztonságos és befogadó” környezetet. Ezekről az esetekről Daisuke Wakabayashi írt a The New York Timesnak 2018-ban.
Áprilisban újabb tüntetések voltak a Google-nál, ezúttal háromezer alkalmazott nehezményezte a vállalat Pentagonnal kötött szerződését, aminek keretében drónfelvételeket elemeztek, és ezeket emberi célpontok azonosítására is felhasználhatták volna. A techóriás a lejárat után nem hosszabbította meg a szerződését az Amerikai Védelmi Minisztériummal, és azt mondták, nem fognak olyan technológiát követni, ami „másoknak árt, vagy emberi szenvedést okoz”.
Ennek ellenére az Intercept nyomozásából kiderült, hogy a Google néhány hónappal később együttműködött a meglehetősen autoriter kínai kormánnyal egy cenzúrázott keresőmotor kifejlesztésében, a „Dragonfly” (Szitakötő) projekt ellen 1400 aláírás jött össze házon belül.
A kínai projekt ejtése után viszont azt tervezték, hogy megpályáznak egy másik nagy amerikai kormányzati szerződést, így az alkalmazottakban felmerült, hogy a Google erkölcsi válságba került, és részvényeseik gazdagítása elsőbbséget élvez.
Ezeknek az ügyeknek azért van jelentőségük, mert amit a Google tesz a zaklatási és egyéb kétes ügyletekkel kapcsolatban, az iránymutató lehet a többi nagyvállalat számára is. Amennyiben nyíltan és egyértelműen kiállnak egyes ügyek mellett, vagy épp ellen, az precedensértékű lehet, és ezt a technológiai vállalat alkalmazottai is tudták. Ezért szerveztek nyilvános tüntetéseket, mert tudták, ezekből mindenhol hír lesz, és jó eséllyel elindít egy nyilvános párbeszédet a témában. A Google vezérigazgatója, Sundar Pichai mindenesetre ígéretet tett a dolgozóinak, hogy megadja nekik a „szükséges támogatást” a tüntetésekhez.
