Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Bemutatom Zoárdot, a Lidlből jött cukorsüvegfenyőt, aki a második karácsonyt tölti velünk

Talán önök is elgondolkodtak már egy ilyen megoldáson.

Először vagy 15-20 évvel ezelőtt kísérletezgettem. Egy ismerős ajánlotta fel, hogy elvihetem a kertjéből a fenyőfát, mert neki útban van.

Emlékszem, nagyon hideg volt, talán a föld is fagyott kissé, én meg ott csákányoztam a ház mögött, farmerban és félcipőben, először lelkesen, de vigyázva a gyökerekre, később fáradtabban és kevésbé óvatosan.

A fát otthon beletettem egy nagy és nehéz kerámiaedénybe, és mellészórtam az erdei földet.

A kompilációt aztán a nagy napon bevonszoltam a nappaliba, ahol elég hamar hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a fa ezt a szakértelmet nem éli túl.

Így egy darabig maradt a jó öreg módszer: december 23. tájékán egy gyors körséta a közeli fenyőárusokhoz, majd egy maradék fa beszerzése alapos pénztárcanyitással és legalább akkora kompromisszumokkal.

A gyerekek felcseperedése után egyre nagyobb macerának tűnt a fenyővásárlás, és egyre komolyabban merült fel a műfenyő lehetősége.

Hogy egyre jobbakat és szebbeket dobnak piacra, hogy majd megbarátkozunk vele, hogy biztos tetszene Greta Thunbergnek is.

Néhány évnyi töprengés és webboltnézegetés után aztán tavaly decemberben valóban elmentünk egy műfenyő boltba, ahol tíz perc nézegetés, barátkozás és tapogatózás után már tudtuk, hogy nekünk soha nem lesz műfenyőnk.

Mert csak.

Ő Zoárd
Józing Antal

Már éppen ott tartottuk, hogy ki kellene ugrani valamelyik szombathelyi karácsonyfaárushoz, amikor a Lidlben megláttuk Zoárdot.

Ekkor még nem volt neve, névtelen cukorsüvegfenyőként gubbasztott a szaloncukrok mellett, közel a kiflikhez, várva a vevőkre.

Akik mi lettünk.

A címke szerint Németországból érkezett, és valahol 3000 forint körül lehetett az ára.

Békésen viselte, hogy betegyük a csomagtartóba, majd szerényen meghúzta magát a nappaliban az ünnepig, amikor is félig főszereplővé vált.

Fel nem díszítettük, de melléhelyeztük a karácsony attribútumait: szaloncukrot, habcsókot, ajándékokat.

Józing Antal

Közben kicsit utánanéztünk az interneten, hogy hogyan tovább. Így aztán Zoárd az ünnepek után leköltözött az alagsorba, közel egy ablakhoz. Kapott vizet is.

A tavasz beköszöntével kiköltözött a kertbe, félárnyékba, ahogy a szakirodalom javasolta.

Még egy kertésszel is beszéltem, aki szerint nem esélytelen a dézsában tartás, mindenesetre etessük és ültessük majd át egy nagyobb edénybe, mert azt szereti.

A kaját meg is vettem neki a Gazda Áruházban, de aztán elfelejtettem odaadni neki, csak most jutott eszembe a cikk írásakor.

Viszont nyáron átültettük, kapott új földet is, ami láthatóan tetszett neki.

Józing Antal

Egyszer-egyszer száradásnak indult, de aztán mindig sikerült helyreállítani. Cseperedett is valamennyit.

Állítólag maximum két méter magasra nő meg öregkorára, de ettől még elég messze vagyunk.

Most már az alagsorba költözött, melegít a második karácsonyára, amit remélhetően még sok másik követ.

Zoárd amúgy kedves, halk szavú teremtés, nincs elpattanva magától, az év nagy részében szerényen hozzájárul kertünk hangulatához.

Józing Antal

Mi meg ide-oda húzkodjuk, hol ki a napra, hol vissza az árnyékba, ha meg nagy vihar van, akkor feljön a teraszra.

Néha beszélünk is hozzá.

Segít, hogy elhiggyük, hogy egész évben karácsony van.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Vélemény

Tovább az oldalra