Miközben a tudósító kedd délután a Berzsenyi könyvtár negyedik emeletére kapaszkodik a lépcsőkön, eszébe jut, hogy utoljára majdnem pontosan egy évvel ezelőtt járt szombathelyi könyvbemutatón 
„Kérdés, a jó oldalon állunk-e?” - A lelkész és regénye a Berzsenyi könyvtárban 2018. September 07. 14:17 . Akkor Pete Polgár Máté, a Brenner iskola hittantanárának a regénye, A lelkész lánya mozgatta meg alaposan a helyieket.
Így igazából már meg sem lepődik, amikor a nagyelőadóban telt ház fogadja.
Mert minden tévhit ellenére a helyi kultúra meg tudja mozgatni az embereket, Kormos Györgyi ráadásul a város ismert személyisége, a téma pedig kényes, kemény, és – ahogy később el is hangzik – gyakorlatilag minden nőt megérint.
Így már érthető, hogy a jelenlevők 80-90 százaléka hölgy, ahogy az eseményen közreműködők is: Tanai Ibolya beszélgetőpartner, újságíró, Csonka Szilvia színművész és Pulay Teréz fuvolaművész.
Miről szól?
A Megigazítva című regény főszereplője az ötvenéves Jópál Borbála, aki születésnapja előestéjén a mellében felfedezi azt a bizonyos csomót. Innen indul a történet, amely öt évet ölel fel, addig a napig, amíg Borbála meg nem kapja a gyógyultságát bizonyító orvosi papírt. A betegséggel járó vívódások, félelmek, szorongások, fájdalmak, kórházi események, a megváltozott világlátás és emberi kapcsolatok önmagukban is érdekes témát jelentenek, de mindezt más alapra helyezi, hogy az író maga személyesen is átélte mindezt: a regény ugyanis saját élményekből és érzelmekből táplálkozik.
De nemcsak a betegség és az abból való gyógyulás önéletrajzi ihletésű, hanem regény másik fő szála, a megtérés, vagy ahogy az író fogalmaz, a „hitre jutás” is. Az a folyamat, amely során az elutasításból eljut „Isten igazságának az elfogadásáig”. (A cím is bibliai ihletésű, a szó Pál apostol a rómaiakhoz írt levelében bukkan fel.)
Györgyi és Borbála, valóság és fikció
Aki ismeri és az írót – és a városban sokan vannak ilyenek -, abban kapásból felmerül a kérdés: Mennyire önéletrajzi a regény, azaz hol végződik Kormos Györgyi, és hol kezdődik Jópál Borbála? Már csak azért is, mert a szerzőnek korábban már megjelent egy, a témával foglalkozó könyve 
Kormos Györgyi, a szombathelyi ráktúlélő könyvét mutatják be a Berzsenyi Könyvtárban 2016. October 08. 17:19 , amelyben a betegségéhez kapcsolódó történeteket gyűjtötte össze, és közismert a betegeket segítő önkéntes munkája is.
Nos, a beszélgetésből az derült ki, hogy a valóság és a fikció mozaikdarabjai láthatatlan cérnával vannak összevarrva, és az olvasó szempontjából talán nem is fontos, hogy mi az, ami valóban megtörtént, és mi az, ami az írói fantázia szüleménye.
Aki ezt mégis lényegi kérdésnek érzi, annak annyit elárulunk, hogy az író saját bevallása szerint a főszereplő érzelmeinek leírását a kőkemény valóság ihlette, a reakciókban és a „vagány” megnyilvánulásokban azonban inkább az „ilyen szeretnék lenni” vágya dominált.
Ennél is érzékenyebb pont a szereplők kérdése – tudtuk meg. Merthogy a szerző magáról annyit árul el, amennyit csak akar, de a körülötte levő emberekkel ezt nem teheti meg.
Így aztán ők – habár néhányuk jól beazonosítható – erősen megváltoztatva jelennek meg a történetben.
Mennyire nyomasztó a könyv?
Tanai Ibolya arról számolt be, hogy – a téma miatt - valamennyire tartott a regény olvasásától. De szorongása a hetvenedik oldal környékén elillant, ami nem rossz arány, tekintettel arra, hogy összesen 336 oldalról van szó.
A lendületes, monológokból és dialógusokból összeálló, hol filozofikus, hol nagyon is mindennapi szöveg egyébként humorban is bővelkedik – legalábbis ez derült ki a Csonka Szilvia által felolvasott regényrészletekből.
Mit üzen?
Amikor Kormos Györgyi három évvel ezelőtt nekiállt írni - sőt még a regény befejezése után is - úgy gondolta, nincs különösebb célja a művel. Csak kikívánkozott belőle.
Ám a beszélgetésből kiderült, mégiscsak vannak üzenetek az olvasók számára.
„Tessék szűrővizsgálatokra járni!” – hangzik el például nagyon konkrétan.
A döntések felvállalásának a fontossága a másik, jól beazonosítható üzenet. Ez nemcsak a betegséggel kapcsolatos cselekményre, de a hitre is érvényes: „Jézus csak kopogtat, nem töri ránk az ajtót, nekünk kell dönteni” – mondja erről a szerző.
Gyógyító zene és támogató képzőművészet
Megtudtuk az is, hogy esemény kezdetekor Pulay Teréz miért a Varázsfuvolából játszott részleteket: az író a betegséggel vívott harc közben azt olvasta egy hosszabb elemzésben, hogy Mozart zenéjének gyógyító hatása van. Így nagyon sokat hallgatta annak idején a zeneszerző műveit.
Megtudtuk a borító és a fotóillusztrációk titkait is, melyek Masszi Ferenc ismert szombathelyi grafikusművész nevéhez fűződnek.
A szerző először „sírva és tombolva” fogadta a noszvaji barlanglakásokra épülő fotósorozatot, annyira nem tetszett az eredmény, merthogy a regény hangvitele nem ilyen. De aztán nemcsak megbékélt, de meg is szerette a képeket, mert jól kifejezik a téma keménységét és a beteg emberek társadalomból való kiszorultságát, ráadásul biblikus hangulatot is hordoznak.
Szakáll
A végig közvetlen, oldott és humorban is bővelkedő beszélgetés végén egy regényen túlmutató személyes történet is kaptak a jelenlevők.
A szerző bevallotta: egész életében a szakállas férfiak vonzották, de hiába kérte a férjét évtizedekig, először kedvesen aztán „nyomást gyakorolva”, az nem volt hajlandó szakállat növeszteni.
Így aztán amikor elkezdte írni a regényt, a főszereplő férje „nagyon komoly, szép szakállat” kapott, aminek ráadásul érzelemkifejező ereje is van.
A szakállüggyel ráadásul a valóságot és a fikciót is sikerült ügyesen szétválasztani.
A történetnek azonban itt nincs vége: a valóságos férj – mit sem tudva a formálódó regényről – múlt nyáron maga is úgy döntött, hogy szakállt növeszt.
„És most itt van velünk szakállasan” – mutatta be férjet, Kormos Zsoltot a nagyközönségek a szerző.
A regény már megvásárolható az nagyobb internetes könyváruházakban.
