Egy egyszerű példa: Ha ma valaki 40 liter benzint tankol literenként 480 forintért, az 19 200 forintot fizet a kútnál. Ebből az állam bevétele 9048 forint – olvashattuk abban a sajtóközleményben, amit az Envikut Kft. juttatott el lapunknak.
Azt is írják, hogy 40 liter üzemanyag átlagos beszerzési költsége ma 10 ezer 127 forint, ami azt jelenti, a benzinkútnak egy tank benzinen kb. 25 forint haszna van.
Kaptunk egy táblázatot is.
Az államnak tehát jelenleg egy liter üzemanyagon kb. 217 forintnyi bevétele van, és a táblázatból az is kiderül, hogy ez jóval több, mint két évvel ezelőtt, merthogy a nettó ár jelenleg sokkal magasabb.
Magyarország éves üzemanyag-fogyasztás 2022-ben várhatóan évi 6,4 milliárd liter, ami éves szinten 1389 milliárd (!), havi szinten 116 milliárd forint bevételt jelent a magyar költségvetésnek.
Később ezt visszafizetjük?
Lapunk felvívta a Magyarországon 21 kutat üzemeltető Envikut Kft.-t (Szombathelyen is van kútjuk), ahol Egri Gábor ügyvezető megerősítette a táblázatba foglaltakat.
Véleménye szerint eleve hibás döntés volt a kormánytól, hogy az aktuális piaci árnál alacsonyabban rögzítette az árakat, ami Európában példa nélküli, mert vagy az átlagárat fixálták, de olyan is volt, mint például Lengyelországban, ahol az áfát és ezzel együtt az állam bevételét csökkentették (Erről írt 
Lengyelországban nyolc százalékosra csökkentik az üzemanyagok áfáját 2022. January 07. 13:15 lapunk korábban.)
Magyarországon viszont a kis piaci szereplőkre hárította át a kormány az árstop terheit. Az ENVI abban a szerencsés helyzetben van, hogy a kutak automatizáltak, azaz nincs személyzete, de a kicsi és közepes kutak nagyon nehéz helyzetben vannak és jellemzően veszteséggel működnek – tudtuk meg.
A kis kutaknak kisebb a forgalmuk, tehát kisebb pályán kénytelenek játszani, ami nemcsak a forgalomban jelentkezik, de a beszerzések terén is magasabb árakkal kell számolniuk.
„Tudom, hogy az emberek utálnak benzinkútra járni, mert sok pénzt hagynak ott, és azt hiszik, hogy a kutak véresre keresik magukat. De azt is tudni kell, hogy ez a sűrű fillérek üzletága. Azaz nagy forgalmon kicsi, 1-2 százalékos haszon, ami összehasonlíthatatlan azzal az összeggel, ami az államhoz kerül”
– mondja az ügyvezetőMost persze nem nyereség, hanem veszteség van, de az is nagyon másként néz ki a nagyobb és a kisebb cégek esetében. Míg a multik gyakorlatilag korlátlanul tudnak a tartalékaikhoz nyúlni, addig a kisebbek tönkre mennek.
„Miközben az állam a közepes és kisebb cégekre zúdítja az árstop költségeit, addig közben hülyére keresi magát rajta” – kommentálta a helyzetet Egri Gábor, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy eddig a kis kutak voltak olcsóbbak a piacon, így ha őket most „likvidálják”, megszűnik a korábbi árverseny és „lehetőség nyílik a szabad rablásra”, azaz a mostani alacsonyabb árat később többszörösen visszafizetik majd a majd a magyar fogyasztók.
„Az árstop tehát csak blöff és marketing a kormány részéről, ami szembe megy a magyar családok védelméről szóló szlogenekkel is” – teszi hozzá.
Az ügyvezető szerint megjósolhatatlan, hogy hogyan alakul a jövőben az olaj ára, de a világ számos pontján (Ukrajna, Tajvan, Irán stb.) törékenynek látszik a béke, ami újabb drasztikus áremelkedéshez vezethet.
