Mi történik, miért jöttek Szombathelyre?
Nem egyszer egyedi akcióról van szó, ez már a huszadik kitelepülési alkalom, országjáráson vagyunk. Szeretnénk megismertetni az emberekkel a Modern Magyarország Mozgalom programját, aminek azt a címet adtuk, hogy a Felemelkedés Programja. 9 pontban foglaltuk össze a céljainkat. Ez egy összefüggő és megvalósítható terv amit, ha megvalósítunk akkor a leszakadás helyett végre a felzárkózás lenne osztályrészünk itt Magyarországon.
Mik a legfontosabb részei a programnak?
A gazdasági ügyeket az első 5-6 pontban foglaltuk össze. Ennek az a lényege, hogy Magyarországnak beruházásokra, munkahelyekre, növekedésre, ennek alapján nagyobb jólétre és több adóbevételre van szüksége. Sőt, nem szüksége van erre az országnak, de lehetősége is. Ehhez stabil, kiszámítható gazdaságpolitika, adórendszer, közigazgatás kell. Hogy a kormány működése ne rombolja, hanem segítse a gazdaság versenyképességét, járuljon hozzá a bizalom növekedéséhez és termelékenységhez. Mert
nem az állam állítja elő a jólétet, hanem a társadalom,
a gazdaság, a piac szereplői, a vállalkozók a maguk munkájával. Hogyha ők nem bíznak a jövőben, pláne nem bíznak a kormányban, akkor nem fognak befektetni.
A politikai szempontból a jelenlegi diktatúra helyett az alkotmányos jogállam, a demokrácia, a szólás és vallásszabadság helyreállítására szeretnénk a figyelmet fordítani. A szabadságharc helyett vidám és eredményes európai integrációra van szükség, mert az Európai Unió nem ellensége Magyarországnak. Ők adott esetben sokkal jobban képviselik a magyar nemzet valódi hosszútávú érdekeit mint a magyar kormány. A Kárpár-medencében sem harcolni kell, szolidaritásra és megbékélésre van szükség.
Azt mondta diktatúra van, miközben itt beszélhet szabadon.
A diktatúra nem csak azt jeleni, hogy legyilkolják azt akinek más véleménye van. Jellemezhető azzal is például, hogy nincs sajtószabadság. Amit én most önnek elmondok, azt nem tudom elmondani az állami televízióban mert oda hat éve nem tudunk bekerülni. Marad nekünk az internet meg a személyes megkeresés. Az már igen is diktatúra, amikor azt mondja nekem az állami televízió szerkesztője, hogy magát nem hívhatjuk be, mert minket akkor kirúgnak.
Beszéljünk egy kicsit a pártról. Ez egy egyszemélyes párt?
Miért lenne egyszemélyes?
Az ön személyére épül, úgy értem.
Az, hogy vannak kiemelkedő személyiségei egy pártnak, az nem azt jelenti, hogy egyszemélyes párt. Itt van velem Májer László, szombathelyi lakos, és osztja a programot. Minden megyében ugyanígy vagyunk. Ott van Pusztai Erzsébet vagy éppen Kajdi József is. Nagyon sok tagunk van, aki egyébként a munkája mellett szívesen áldoz arra, hogy legyen egy különleges párt, amelyik demokratikus ám de nem baloldali.
Hanem milyen?
Jobbközép párt. Modern párt. Nem a jobb és a baloldal között van szakadék, hanem a demokrácia hívei és a diktatúra hívei között. Egyébként a Fidesz gazdaságpolitikája alapján egy neokommunista párt, tehát akár baloldalinak is lehetne nevezni. Utálja a piacot, a kapitalizmust, a befektetőket, a külföldieket. Szereti a monopóliumot, az állami gondoskodást, az állami tulajdont. Hát ez mi? Ez egy szélsőbaloldali program némi demagógiával és túlköltekezéssel megfejelve. Tehát annak, hogy egy párt baloldal-jobboldal annak már vajmi kevés értelme van - nem csak Magyarországon hanem a 21. században úgy általában. Aki modern gondolkodású és a haladásra épít az a piacgazdaság és a kapitalizmus híve kell, hogy legyen. Ezen az alapon lehet csak szabadságot és demokráciát elképzelni.
Szerintem vannak, akik vitatkoznak most önnel. Azon, hogy a kapitalizmus jó irányba megy-e. Hogy tényleg ez hozza-e el a boldogságunkat vagy éppen a nyugati civilizáció vesztét okozza.
Tessék megmondani, hogy mi az alternatíva! Mert az alternatíva az a szegénység meg a szolgaság, lecsúszás. Az alternatíva Oroszország, Törökország, Venezuela és a hasonló országok. A kapitalizmus egy borzalmas rendszer, helyenként embertelen is; de van egy hatalmas előnye: van benne verseny, választási lehetőség. Tiszteli az egyént, a tulajdonát és annak a szabadságát. Márpedig politikai verseny az csakis gazdasági verseny talaján képzelhető el. Illúzió lenne azt gondolni, hogy valamiféle gyönyörű demokráciát, nem piacgazdasági talajba is lehet ültetni. Ez fából vaskarika, filozófiailag és gyakorlatilag is. Egyetlen példát sem tudok mondani, hogy nem piacgazdasági alapra – marxista nyelvezetet használva – szabad politikai felépítmény került volna. Churchill azt mondta, hogy a demokrácia nagyon csúnya rendszer, de nincs nála jobb.
Levetkőzte már a csomagját, amiről a kilencvenes évek közepén hírhedt lett?
Miért kellett volna levetkőzni? Nem a híre az érdekes, hanem az eredménye. Rossz hírem van: ma is van megszorítás. Csakhogy ennek nincs eredménye, mert leszakad az ország. Annak volt eredménye: 1995-96 után, öt évig - amíg a Fidesz meg nem fordította a gazdaságpolitika irányát - volt egy export vezérelt, beruházások által fűtött, pénzügyi egyensúlyt megőrző, magas színvonalú 4-5 százalékos gazdasági növekedés. Az államadósság 90 százalékról öt év alatt lement 54 százalékra. Ma mi történik? Hat év alatt tudtak rajta 5 százalékpontot csökkenteni és ezt is úgy, hogy évente több mint 5 százaléknyi támogatást ad nekünk nettóban az Európai Unió. Ez nem eredmény. Akkor volt megszorítás, eredménnyel. Különben, a megszorításnak mi lett volna az alternatívája? Az államcsőd. Ahhoz képest a megszorítás sokkal jobb. Büszke vagyok arra, amit 21 évvel ezelőtt cselekedtem.