Többnapos bezártság után a kényszer rávett arra, hogy elmenjek vásárolni. A közeli, Fő tér melletti élelmiszerboltba indultam az enyhe hóesésben. Jelentem, az utcán és a Fő tér nyugati részén kevesen vannak, többségük maszkot visel, csak az OTP előtt volt sor, ők valószínűleg az előtérben lévő bankautomatákra vártak. És a távolban a volt Centrum Áruház alatti gyógyszertár előtt álltak páran sorba.
Az OTP mögötti élelmiszerbolt bejárata előtt azért voltak néhányan, köztük ismert, kéregetős alakok is.
A boltban sem voltak sokan, a biztonsági őr éppen a biztonsági kaput szerelte, ami folyamatosan csipogott. A zöldségespultnál már nehezebb volt tartani a kétméteres távolságot, többen is nézelődtek. Mondjuk, kínálat van.
Pékáruban is, igaz, szegényesebb, mint megszokott volt itt hétköznap délelőttönként. Viszont a tartós kenyereknél már több volt az üres hely, de azért kapható kenyér. Sikerült olyan rozskenyeret venni, amin március 29-i dátum szerepelt.
A pánikvásárlás egyik célpontja a wc-papír volt, sok üzletből, szupermarketből ki is fogyott. Itt most van, többféle is.
Sőt, arrébb a hűtőknél is felhalmoztak belőle egy kupacot.
A csemegepult teli, hús is van, a konzerveknél látható némi üresedés, de azért sokféle kapható, a májkrémtől a húskonzervekig és a készételekig. Utóbbiakból van szépen fagyasztva is.
A másik nagy hiánycikk a liszt és az olaj volt, most ez is kapható bőven, ecet is többféle.
Ami nincs: folyékony szappan, kézfertőtlenítő, gumikesztyű. Ezeket érdemesebb a drogériákban keresni, a közelben kettő is található.
Úgy tűnik, lassan, de hozzászoktak az emberek, hogy csak szükség esetén menjenek az utcára, és alábbhagyott a pánikvásárlás. Elkezdődtek a járvány hétköznapjai.
