Hegyomlás méretű kidobók köszönnek előre a budapesti belváros Nagymező utcai szórakozóhelyére lépve, aminek létezéséről a mai napig egyetlen fénylő cégér tanúskodik csak az utcafronton. Egykor lépcsőházként funkcionáló átjárón keresztül jutunk az Instant fapallós előterébe, ahol jobbkéz felől amerikai hotdog-stand csalogat szemüveges lovagpáncéllal és csillagos-sávos lobogóval, balról pedig már az első italpultnál ragadhatunk le, ahol a Szombathelyről elszármazott pultos, Dezső éppen egy uborka alapú longdrinket tölt végig felespoharakba.
"Voltak, akik az udvarról nem tudtak, itt elől bekávéztak, és nem tudták, hogy van élet a falon túl is" - vázolja fel Kiss Barnabás, a hely üzemeltetője az Instant trükkös elrendezését, ami azon alapul, hogy gyakorlatilag egy gyökeresen átalakított bérházban vagyunk. "Itt lakók voltak még, akiket ultrabrutál ütemben kivásároltak, ezek a lakások lettek egybenyitva, szétverve, átalakítva. Úgy volt, hogy a nyitás után másfél évig működhet még a hely, és 2009 telén megszűnik, de most a válság miatt áll az ingatlanpiac, és nem igazán sürgeti a tulajdonos sem, hogy ebből mihamarabb szálloda legyen - mert egyébként az lesz."
Valaha emberek éltek benne, most emberek isznak benne
Mindenesetre nehezen találunk ekkora és ilyen népszerű bemelegítőhelyet közel az Andrássy úthoz és az Oktogonhoz, és nem lehet véletlen az sem, hogy különösen sok külföldi jut egy négyzetméterre - a magyar ismerősök alighanem szívesen ragadják nyakon és hozzák ide őket, kialakítása nemzetközi szinten is kuriózum: feltörekvő iparművész-növendékek intézték el, hogy az egykori gangos bérház egy szürreális trip színhelye legyen, ahol az udvar fölött egy bevilágított halraj lebeg, egy tűzfalra kúszott gazrengetegből érdeklődő kísértet kandikál kifelé, míg a felső szintek minden egyes helyisége külön életet él: az egyikben horrorisztikusan régi fogorvosi székben dőlhetünk hátra, a másikban egy gigantikus cipzár húzódik végig fenyegetőleg a fejünk felett, a harmadik egy feje tetejére állított szoba, szőnyeggel, dohányzóasztallal, ventillátorral a plafonon.
Az apróbb helyiségekbe nagyon jól el lehet vonulni egy kisebb társasággal, a nagyobbakat pedig máig sokan választják rendezvényeikhez: volt itt már siketek karaokéja, művészeti megnyitók, születésnapok, klippforgatások, Magyarországon élő skandináv üzletemberek találkozója, de az LMP is ide szervezte a választások után a levezető sörözését. Ottjártunkkor a legfelső szinten egy country-duó zenélt bele a füstös légtérbe - ennek a résznek az egyedüli hátulütője a szellőzés megoldatlansága -, míg az alagsori klubba lépcsőzve az elektronikus zenei élet ismert figurái, Naga és Beta kapták el éppen a fonalat. Szerda éjfél van, és nem kong a hely, noha a csúcsforgalom igazából hétvégén üt be, amikor sokan innen indítják el a bemelegítést, hogy aztán szétszéledjenek a város zenétől hangosabb egységeibe.
Az Instant jó időben, jókor, nagyon jó helyen nyílt, és mindezek függvényében önmagát adta el - a weboldal jókorát késett ugyan a 2008 szeptemberi starthoz képest, mégsem volt égetően szükséges, túl jól működött a szájról-szájra marketing. Barnabás a látogatottság ellenére azt vallja, hogy a romkocsmák ideje leáldozóban van - az Instant azonban feltétlenül a trónon csücsül mind közül.
