Sokat beszélünk arról, hogyan és miként alakult Magyarország sorsa a rendszerváltás után, mi az, amit jól, és mi az, amit rosszul csináltunk.
Arról azonban kevés szó esik, hogy mit nyert a vasfüggöny lebontásával a szomszéd, hogyan lett az Európai Unió perifériájából egy virágzó, gazdag tartomány.
Ennek a történetét, hátterét világítja meg a közelmúltban kiadott Vas Megyei Gazdasági Magazin 
Telt házas regionális gazdasági csúcstalálkozó Szombathelyen, polgármesterrel és osztrákokkal 2019. November 27. 07:01 elemzése.
Jól jött nekik, hogy „szegények”
Ezek szerint néhány évtizeddel ezelőtt Burgenland (Őrvidék) elmaradott, periférikus területnek számított Ausztriában, és hiába voltak alacsonyak a fizetések, a határmentisége miatt kevés befektető látott benne fantáziát.
Már a vasfüggöny lebontásával megváltozott a tartomány helyzete, de az igazi fellendülés az uniós csatlakozással (1995) indult be, ugyanis a viszonylagos elmaradottsága miatt a legmagasabb támogatottságú kategóriába (Cél-1) került.
Számítások szerint 1995 és 2020 között Brüsszelből mintegy 1,5 milliárd euró érkezett, amihez még jócskán hozzátett az osztrák állam és a tartományi kormány, így összességében mintegy 6 milliárd euró támogatási összeggel lehet számolni.
Ráadásul ezt az irdatlan összeget láthatóan okosan is használták fel.
Technológiai centrumok
Burgenland úgy gondolta, a technológia fejlesztése jelenti az egyik kiugrási lehetőséget. Az elmúlt időszakban hat technológiai centrumot és négy új gazdasági parkot hoztak létre, így aztán csúcstechnikai vállalkozásokat (LED- és lézertechnológia, élelmiszereredet-elemzés stb.) sikerült bevonzani, és a jövőben tovább dolgoznak az innováció és a kutatás-fejlesztés erősítésén.
De a meglevő kisebb-nagyobb vállalkozásoknak is jutott szépen a fejlesztési pénzekből.
Fürdők és luxusszállodák
A másik nagy fejlesztési irány az idegenforgalom volt, azon belül is a minőségre mozdultak rá. Fürdőket és exkluzív, 4-5 csillagos szállodákat építettek, amelyekben 1995 óta a vendégéjszakák száma négyszeresére emelkedett (jelenleg évi 1,8 millió), az ágazatban dolgozók száma pedig megduplázódott.
Érdekes, hogy mi, magyarok is előszeretettel megyünk burgenlandi szállodákba. A statisztikai adatok szerint honfitársaink évente 45 ezer vendégéjszakát töltenek a szomszédban.
Energetikai függetlenség
Majdnem hihetetlen, de igaz: Burgenland 2014 óta teljes egészéből megújuló energiaforrásokból fedezi energiaigényét, sőt még marad is belőle.
És a jövőben további euromilliókat fektetnek ilyen jellegű beruházásokra.
Sok pénzt hagyunk ott - Megfordult bevásárlóturizmus
Az idősebb korosztály még jól emlékszik arra az időre, amikor az osztrákok tömegével érkeztek a nyugat-dunántúli városokba, és komoly pénzeket hagytak az itteni boltokban és szolgáltatóknál.
Nos, mindez megfordult, és a számok mellbevágók.
Egy néhány évvel ezelőtti adatsor szerint míg a burgenlandi vásárlók egy év alatt mindössze 16 millió eurót hagynak Magyarországon, addig ez fordítva 120 millió euró. Azaz bevásárlóturizmusban ma már 104 millió euró a különbözet Burgenland javára.
Ez részben persze azt is jelzi, hogy több pénzünk van, de valamit mégsem csinálhatunk jól, ha hozzátesszük, hogy a magyarok főként élelmiszereket (!) vásárolnak a határ túloldalán.
Részben a magyaroknak köszönhető a siker
„ A külföldi, különösen a magyar munkavállalók nélkül Burgenland gazdasági fellendülése ebben a formában nem lett volna lehetséges” – olvasható a kiadványban, ahol konkrét számokat is találunk.
Jelenleg legálisan 16 600 magyar dolgozik a szomszédban (az összes külföldi 62 százaléka), ami azt jelenti, minden hatodik-hetedik munkavállaló magyar. Legtöbbjük az idegenforgalomban és az építőiparban dolgozik, jellemzően Nyugat-Magyarországról származik és 61 százalékuk naponta ingázik.
Ez az a munkaerő egyébként, ami annyira hiányzik nálunk helyi cégeknek.
Már Ausztriában se ők a legszegényebbek
1995 óta Burgenland évente átlagosan 3,5 százalékos GDP-növekedést produkált, ami regionális szinten mára évente 9 milliárd eurót jelent, másrészt azt, hogy gazdaságilag már nem ez az utolsó osztrák régió.
Az is tanulságos, és fontos lehet a jövőben, hogy – Vas megyével ellentétben - nem függenek néhány nagyvállalkozás gazdasági sikerétől, ugyanis a gazdasági szerkezetben fontos szerepet játszanak a kis- és középvállalkozások is.
