A fideszes városvezetés 2010 őszén a helyi gazdaság élénkítésének tervével egyebek mellett vállalkozásbarát politikát is hirdetett. Éppen ezért vélhetően sok szombathelyi cégnél mormoltak csúnya szavakat, amikor január utolsó napjaiban megkapták a hivatalos iratokat az építményadó drasztikus emeléséről. A gazdasági élet szereplőinek lelki véraláfutásait tovább növelheti, hogy az önkormányzat ezzel a lépéssel idén mintegy 350 millió forint pluszbevételt akar bevasalni rajtuk.
Meg sem kérdezték az érintetteket!
- Felháborítónak tartom az intézkedést, elsősorban azt fájlalom, hogy meg sem kérdezték az érintetteket. Lettek volna, illetve jelenleg is vannak ötleteink, amelyek kompromisszumos megoldást jelenthetnének. Elfogadom, hogy a város nehéz anyagi helyzetben van, ezért növelni akarja a bevételeit. Csendben azonban megjegyezném, Szombathelyt nem az én döntéseim juttatták a finanszírozási nehézségek közvetlen közelébe. Ettől függetlenül az árat mi fizetjük meg. Jól hangzik az a szó, hogy gazdaságélénkítés, az építményadó ilyen durva emelése azonban inkább a költözésre ösztönzi majd a vállalkozókat – összegzett a nyugat.hu-nak az egyik szombathelyi vendéglős.
Sajnos nem tudunk mást lejegyezni, mint hogy az utolsó mondatnak fájóan sok alapja van: a környező nagyvárosokat is figyelembe véve Szombathely a középmezőnyben van az építményadó mértékét tekintve. (Érdekesség, hogy Zalaegerszegen viszont be sem vezették ezt az adónemet, mint ahogy a kommunális adót sem.) Továbbá azt sem szabad elfelejteni, hogy a drasztikus emelés a még életképes cégek fejlesztési törekvéseit is lelohaszthatja, illetve lehetetlenné teheti további vállalkozások ide telepedését. (Nem mintha százával érkeznének…) Másrészről viszont azt is látni kell, hogy a városnak minden forint bevételre szüksége van, hogy a működése hosszabb távon is tervezhető legyen.
Ezek után pedig nézzük is meg, hogyan változott az építményadóról szóló rendelet. A korábbi szabályozás alapján az adó éves mértéke üzletek esetén 2008-tól négyzetméterenként 1080, vállalkozás céljára szolgáló építmény esetén 840, minden más egyéb építmény esetén 160 forint volt. Ez volt tehát a múlt.
Az újítás szerint az adó összege 100 négyzetméter területnagyságig 1200 forint négyzetméterenként, 101 és 300 közötti terület után már 120 ezer forint, továbbá a 100 négyzetméter feletti rész után négyzetméterenként 1350 forint. 301 négyzetméter felett pedig 390 ezer forint, és ehhez jön még a 300 négyzetméter feletti terület után fizetendő 1500 forint, méghozzá négyzetméterenként. A korábbiakhoz képest ez óvatos becslések szerint is 40-70 százalékos adóemelést jelent.
Szívhatják a fogukat a vendéglátósok
Az összes megyei vállalkozói szervezet heves tiltakozását (erről bővebben lejjebb) kiváltó döntés értelmében a közgyűlés megszüntette a differenciálást az építményen belül különböző célokat szolgáló helyiségek között. Az általunk megkérdezett vállalkozó tehát nem véletlenül szívta a fogát: a rendelet első számú kárvallottjai a kiskereskedők mellett a vendéglátóegységek üzemeltetői lehetnek. Mostantól ugyanis minden helyiség egyformán az építményadó hatálya alá tartozik, a folyosótól, a lépcsőfordulón át a raktárig.
Előkerestük a december 15-ei ülés jegyzőkönyvét is, melyből kiderül, hogy a képviselők a szombathelyi közgyűlésekhez képest szokatlanul rövid vita után fogadták el a helyi adók módosításáról szóló előterjesztést. Valójában nem is volt vita, hiszen Szakács Dávid (Fidesz-KDNP) rövid kiigazítása mellett csak Czeglédy Csaba (MSZP-SZTKE) és Molnár Miklós (Pro Savaria) alpolgármester hallatta a hangját az ügyben.
Az ellenzéki frakcióvezető azonban megtette, amit azóta a vállalkozói szervezetek is javasoltak, vagyis új adónem bevezetésének lehetőségére hívta fel a figyelmet. Czeglédy szerint ugyanis nagyon sok olyan helyiség van Szombathelyen, amit ugyan lakásként jelentettek be, de nem lakás céljára használják. A képviselő a tavalyi utolsó ülésen úgy vélte, aki Szombathelyen lakásként nyilvántartott ingatlant nem lakás céljára használ, legyen szó ügyvédi irodáról, vagy éppen orvosi rendelőről, annak adót kellene érte fizetnie, hiszen a városnak minden forint bevételre szüksége van. A frakcióvezető nemrég írásban is kérte Puskás Tivadar polgármestert, hogy az építményadó kapcsán egységes kommunikációval álljanak ki az érintettek elé.
Molnár a decemberi közgyűlésen az építményadóra vonatkozóan annyit mondott: korábban vállalkozásbarát politikát hirdettek, melyhez képest most nyilván egy nem kimondottan baráti lépés az építményadó emelése. Erre azonban a város ismerten rossz anyagi helyzete rákényszeríti az önkormányzatot.
A vállalkozók (is) új adónem bevezetését javasolják
Nos, az ellenzéki képviselő mellett az érintett vállalkozói szervezetek is levelet írtak a polgármesternek, valamint az összes városi képviselőnek, méghozzá február 7-ei dátummal. Soroljuk: a Vas Megyei lpari Szövetkezetek és Vállalkozások Szövetsége, a Vas Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Vállalkozók Országos Szövetségének megyei szervezete, az ÁFÉSZEK vasi egyesülete, a Szombathelyi Ipartestület, Vas Megyei Kereskedők és Vendéglátók Érdekvédelmi Szervezete, továbbá a Mezőgazdasági Termelők Vas megyei Szövetsége is felülvizsgálatot sürget.
A fent már részletezett nehézségek mellett sérelmezik, hogy a helyi közteherviselésből egyáltalán nem veszik ki a részüket azon vállalkozások, illetve magánszemélyek, akik Szombathely közigazgatási területén beépítetlen ingatlanokkal rendelkeznek, és amely ingatlanokat jelentős részben spekulációs céllal vásároltak meg. Hozzáteszik, hogy számos helyi önkormányzat 2012. január 1-jétől - élve a törvény adta lehetőségükkel - telekadót vezetett be, amellyel elérte azt, hogy az adóterhelést megosztották a működő vállalkozások, és a beépítetlen ingatlanok tulajdonosai között.
Méltánytalannak tartják, hogy az építményadó növekvő sávos mértékben való meghatározása azon vállalkozásokat sújtja nagyobb költségekkel, melyek Szombathely legnagyobb foglalkoztatói. Végezetül kérik az építményadó differenciálásának visszaállítását, az adó mértékének felülvizsgálatát, valamint az általuk javasolt új adónem bevezetésének megvitatását.
A történetnek vélhetően folytatása következik. Az mindenesetre biztos, hogy érdemes végigpásztázni a megyeszékhelyen (rövidesen egy bővebb írásunkban meg is tesszük), és feltenni magunknak a kérdést: hány üres üzlethelyiség van, s ezekbe napjainkban miért csak az egerek járnak látogatóba?
