Elképesztő hangulat, remek körítés és közel telt ház fogadta a csapatokat a döntő negyedik felvonásán. A szolnokiak ünnepelni érkeztek Szombathelyre, a sérülésektől tizedelt szombathelyiek pedig az életben maradásért küzdöttek.
Taylor és Andric is beleállt egy-egy triplába, utóbbi tette sikerrel, Borisov aztán helyre tette csapattársa hibáját. Ford közelijére már volt válasza Taylornak (5-5). Fej-fej mellett haladtak a csapatok, hol egyik, hol másik gárda vezetett. A Falco sebzett vadként, igazi csapatként küzdött. Govens büntetőivel a 7. percben 18-13. Volt már hat is közte, aztán felzárkózott az Olaj, az első negyed vége Pustahvar 2+1-es akciójával 26-21.
Milosevics harmadik faultja után Borisov mindkét büntetőjét a helyére küldte. Perry a 13. percben, büntetőkből szerezte meg első pontjait, majd egy perccel később Vojvoda is feliratkozott a pontszerzők közé egy labdaszerzés után (egészen addig egyik hátvéd sem talált be). Újabb hazai hiba, amit Ford büntetett meg, hipp-hopp visszajött az Olaj 30-29-re. Újabb szombathelyi eladott labda után Ford zsákolt, és hosszú idő után máris a kupagyőztes vezetett. De csak egy pillanatra örülhettek a vendég-szurkolók, 35-33-nál Alekszics kért időt. A két Tóth keveredett össze egymással a palánkok alatt, a játékvezetők videózás után – egy könyökös és egy ütés után – úgy ítélték meg, hogy mindkettőnek sportszerűtlen faultot fújnak. A Falco tovább őrizte minimális előnyét. Sokat esett a színvonal, mindkét fél elég sokat hibázott, Borisov hármasa után, 22.4 másodperccel a vége előtt, 45-40-nél időt kért a Szolnok. Nem tudta érvényre juttatni akaratát a piros-fekete együttes, így maradt az ötpontos különbség a szünetre.
Hiába volt Borisov extra, az első játékrészben halovány Perry éledezett a fordulás után, a nyolcadik bajnoki címére készülő tiszaligetiek vezettek a harmadik etap során, igaz csak egy-két ponttal. A színvonal továbbra sem javult, egymás hibáiból éltek a csapatok. Egy darabig az Olaj járt előbbre, de aztán a 28. percben Govens bevágott egy „helyzet nélküli trojkát” (59-58). A harmadik felvonás az amerikai-magyar irányító büntetőivel ért véget, 61-60. Továbbra sem dőlt el semmi.
40 másodperc után Perl faultolta sportszerűtlenül Milosevicset, a két büntető oké volt, de Andric támadó faultot követett el. Norfleet ziccere után Taylor terült el a földön, a videózás után kiderült, hogy nem történt semmi (63-62). Az idegek csatáját hozta a hajrá. Három és fél perccel a vége előtt Andric egy támadó faulttal kiszállt. 1:09 volt hátra, amikor 76-76-nál eladta a labdát a Falco. Perry közelről és távolról is rontott, de Borisov faultja után Tóth Ádám büntetőkhöz jutott. Mind a kettőt bedobta, 42.3 másodperc volt hátra. Govens betört, és faulttal együtt szerzett ziccert. Időt kért az Olaj, 25.3 másodperccel a vége előtt. A büntetőt is a helyére küldte, végig támadhatta az időt a Szolnok. Perry beküldte a ziccert, 5.2 másodperc volt hátra, amikor 79-80-nál időt kért Szekulovics. Hiába csapdázták Govenst, 1.8 másodperccel a vége előtt bevágta, az üvegablakok megroppantak az Aréna Savariában, kisebb földrengést mértek Szombathelyen. Természetesen Alekszics időt kért. Perry azonnal bevágta a triplát, a dudaszó pillanatában lett bajnok az Olaj.
Az egész éves teljesítményét figyelembe véve teljesen megérdemelten. Ettől függetlenül egyáltalán nem voltak csalódottak a szombathelyiek sem, nem véletlenül, a bajnokság két legjobb csapata játszotta a finálét.
Falco-Vulcano Energia KC Szombathely – Szolnoki Olaj KK 81–83 (26–21, 19–19, 16–20, 20–23)
Szombathely, Aréna Savaria, 3000 néző
V.: Papp P., Benczur T., Tözsér D. (Faidt M.)
Falco: Govens 26/3, Perl 6, Norfleet 9/3, Borisov 25/15, Taylor 8.
Csere: Pustahvar 7, Tóth N. -, Durázi -, Kovács B. -.
Szolnok: Perry 20/6, Vojvoda 6, Ford 11/3, Milosevics 14/6, Andric 12/3. Csere: Tóth Á. 4, Browning 12/3, Kovács P. 4.
Kipontozódott: Andric (36. perc).
