Van itt Vas megyében egy idilli kis falu, amiről, ha beütjük a Google-be a "legszebb magyar falvak" szavakat, majdnem minden találatban olvashatunk. Ez a falu Velem.
Mi olyan nagy cucc ebben a Velemben - tettem fel magamban a kérdést, mikor nem is oly régen szombathelyi lakossá lettem. Miért akar mindig minden barátom ott kirándulni, miért "kötelező" a részvétel, ha ott történik valami?
Aztán egy csapásra megértettem, mikor én is megnéztem magamnak a falut. Olyan itt, mintha megállt volna az idő. Na nem a rossz értelemben, ahogy máskor az elmaradott, elszegényedett és feledésbe merült helyeket jellemezzük. Sokkal inkább úgy, mint ahogy a mesékben szokott.
Velemben azt éreztem, hogy természet és ember elválaszthatatlan egymástól, hogy van itt egy falu, ahol az emberek úgy döntöttek, nem kérnek a felturbózott életvitelből; a csendet, a nyugalmat, az egészséget és a természetet választották helyette.
Aztán eszembe jutott, hogy jártam én már Velemben, többször is, úgy tíz-tizenöt évvel ezelőtt. Alsós koromban ugyanis a szüleimmel ellátogattunk a Velemi Gesztenyenapokra. A rendezvény népszerűségét pedig mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Győrben éltünk akkoriban, s onnan jöttünk el minden évben.
Imádtam a Paprika Jancsit, a kerámiázást, a gólyalábasokat, a gombakereső erdei túrákat, de persze legjobban a finom sült gesztenyét imádtam.
A Velemi Gesztenyeünnep idén a járvány miatt elmarad, emiatt meg mi bánkódunk sokan, de annyira azért mégse búslakodjunk, hisz rengeteg fotónk van az előző évekből, melyeken elnosztalgiázhatunk, és reménykedhetünk, hogy jövőre már semmi nem áll a gesztenye megünneplésének útjába.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
