A magyar kormány a Sargentini-jelentés elfogadásának körülményeit támadta meg, és azt indítványozták, a testület semmisítse meg az EP állásfoglalását. A hvg.hu a csütörtökön hozott ítélet alapján azonban megírta, hogy az Európai Parlament az állásfoglalás elfogadásakor leadott szavazatok számlálása során jogosan hagyta figyelmen kívül a tartózkodásokat.
A döntés jóváhagyta a Michal Bobek főtanácsnok decemberben ismertetett álláspontját, miszerint a „tartózkodás” és a „leadott szavazat” fogalma kölcsönösen kizárja egymást. A tartózkodást választó képviselők éppen azt választják, hogy a szavazatát se egy javaslat mellett, se ellenében ne vegyék figyelembe.
A kormány érvelése az volt, hogy a tartózkodó szavazatokkal nem volt meg a szükséges kétharmados többség a hetes cikk szerinti eljárást elindító állásfoglalás elfogadásakor. Összesen 693 EP-képviselő szavazott: 448-an igennel, 197-en nemmel és 48-an tartózkodtak. Az EP a tartózkodást nem vette figyelembe, és így 376 szavazatnál megvolt a szükséges többség. A magyar kormány szerint viszont a tartózkodásokat is figyelembe kellett volna venni, és így 462 igen szavazat kellett volna.
A 2018. szeptember 12-én elfogadott a Sargentini-jelentés értelmében az EP felkérte az Európai Unió Tanácsát, hogy vizsgálják meg, fenyegeti-e rendszerszintű veszély a jogállamiságot az egyik uniós országban.
A cikk kiemeli, hogy Magyarországgal kapcsolatban az alábbi témáknál merültek fel aggályok: az alkotmányos és választójogi rendszer működése, az igazságszolgáltatás függetlensége, korrupció, adatvédelem, szólásszabadság, akadémiai szabadság, vallásszabadság, gyülekezéshez való jog, egyenlő elbánáshoz való jog, kisebbségek.
